Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1910

— ló­jáért föláldozza magát Zrinyi, a szegények segélyezése, a felebaráti szeretet, stb. stb. mind szép cselekedetek.) A szép lelkünkre mindig kellemes vagy gyönyörködtető ha­tással van. Lehet azonban valami kellemes, vagy gyö­nyörködtető anélkül, hogy szépnek mondhatnék. így az önös dolgoknál. Szükséges, hogy önzetlen érzés keltse bennünk a szép érzetét, s ez aztán esztétikailag szép. A szép keltette érzelmek ennélfogva önzetlenek, érdeknélküliek. Említettük azt is, hogy lelki tevékenységünk három formája az érző, értő (ismerő) és akaró tehetsége egymással szoros összefüggésben van. Ebből okvetlen következik tehát, hogy tudományos és erkölcsi munkássága lelkűnknek szintén összefügg egymással. A gondolkodás tárgya az igaz, az akarásé a jó, s az érzésé a szép. így tehát lelki életünk­nek esztétikai működésében mind a három (gondolkodás, érzés, akarás) érvényesül, s eszerint szépérzést keltenek bennünk nemcsak a szoros értelemben vett szépnek, hanem az igaznak (tudománynak) és a jónak (az erkölcsnek) tárgyai is. Ezért dolgozhat fel a képiró valláserkölcsi tár­gyat, (Krisztus Pilátus előtt stb.) vagy a költészet tudo­mányos kérdéseket. Tehát a tudomány és erkölcs törvényei az egyes művészeteknek tárgyai lehetnek, ezekkel ellen­kezőt a művész elő nem állít, mert sem á hazugság, sem a gonoszság nem kelthet gyönyörködtető érzést. Ha a törekvő lélek célok és eszközök láncolata folytán elérte célját, akkor azt mondjuk, hogy jól érzi magát, azaz: hogy boldog. Ezen jóleső érzést nevezzük élvezetnek, az élvezet utáni törekvést munkának. Élvezet és munka azon két part, melyek között hullámzik egész életünk folyama. Farkas József dr.

Next

/
Thumbnails
Contents