Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1910
7 — képezi, ez a fül számára, s van olyan, mely egyszerre a szem és fül számára érzékit meg dolgokat, eseményeket. Az elsőhöz tartozik a müépítés, a szobrászat és képírás. Eleinte az emberek csak közönséges épületeket készítettek. Csak a műveltség terjedésével kezdettek a hasznossági cél mellett gyönyörködtető formát is adni lakóházaiknak és a középületeiknek. Ismerjük az indiai, egyiptomi, görög, római, valamint a középkori és újkori építkezéseket. Látjuk, mily kellemes és fenséges kifejezést kölcsönöztek építményeknek. A vallásos felbuzdulás érzülete hatalmasan jelentkezik az ég felé törő templomokban és tornyokban. Az építészetben a tömeg nagysága, egyensúlya által hat. Máskép van ez a szobrászatban. Itt az anyag tisztasága, plaszticitása és fenkölt alakja gyönyörködtet. (Görög és római szobrok.) A szobor vagy szoborcsopor- tozat szintén valami érzelmet vagy cselekvést fejezhet ki. (Laokoon.) A festészet már sokkal tágabb foglalatú művészet, sokkal többféle alak kifejezésére képes, mint az építészet és szobrászat; ezenkívül többféle érzésnek, kedélyhangulatnak, cselekedetnek lehet kiíejezöje. Kifejező képessége nagyobb, tárgyban gazdagabb, eszmékben változatosabb. A zenének varázsereje a formai szépségben rejlik, a hangok tisztaságában, összhangjában és ütemeiben, de e külső szépségen kívül, a belső: tartalmi szépsége, a gondolatot, érzelmet kifejező ereje által válik ránk nézve igen becsessé. Mivel anyaga leglengébb, legközvetlenebbül fejezi ki az érzelmeket, s hangalakzataival legközvetlenebbül is hat. Érzeteket támaszt, s ezek által hangulatot. Közvetlen hatását mindenki tapasztalatból ismeri. A költészet a legrégibb és leggazdagabb művészet.
