Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1904

53

kézre: azért ajánlatot tesz, hogy adja oda Mária kezét Wesselényinek, ha ez Rákóczy pártjára áll.

Igen, de mivé lesz akkor az a sokat emlegetett szabadság, amely semmikép sem akará magát beleszorítaní a házasság arany karikájába? A nagylelkűséget s hazaszeretetei kell segítségül hívni, hogy a függetlenségnek és elvszerüségnek legalább látszata Kádas előtt megővassék. S azért ily szókra fakad az úrasszony:

. .. „Hatalmas két erő küzd bennem :

Lázad egész lényem férfi járom ellen;

Másrészt a közügyért égek s mindenáron Annak előmentét óhajtom, munkálom !

„Akkor, ha közjót előmozdíthatom,

Keblemben az önző szívet megtagadom".

Wesselényi halála nekünk jó, de ha élve lesz a miénk, még jobb . . . „Ks ezért, nem másért. . . igen . . . csupán azért

Elszántam . . . férjemül fogadni a vezért.“

„Most eredj, tudassad . . . Megállj . .. azt ne hazudd,

Hogy erről valamit tán a szívem is tud:

Mert nem hő szerelem ... oh! kinos áldozat Adja szívemet nem csupán a jobbomat!“1

Az izgatottság, a küzdelem erős volta teljesen kimerítik úgy, hogy pamlagára dőlve, ábrándozva várja vergődő szíve a bezárt lovag üzenetét.

Még egy keserves próbán kell azonban hiúságának átesnie. Voltaképen itt már nem is tisztán hiúsága működik, hanem három érzelem is, amelyek mindegyikének alapja a büszkeség.

Wesselényi ugyanis hamar végez az üzenettel: gondolkodás nélkül adja meg rá a feleletet, hogy halál és

1 m. o. 111.