Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1904
Egy történeti személy két költöi feldolgozása. Bevezetés. Ez a kis dolgozat a gimnázium VII., mőginkább VIII. osztályú tanulói számára készült olyan célból, hogy a költöi alkotások mivoltát két összehasonlított példán ösmerjék meg. E cél megmagyarázza azt is, miért választottam épen Széchy Máriát: az ö személye olyan, hogy történeti adatokkal tudjuk élete folyását megvilágítani, másrészt meg ö az az érdekes személy, akit a romantika olyan szívesen vett lantjára nemcsak a magyar irodalomban, hanem idegenben is. Érdekes a történeti alaknak a költöttel való összevetése, mert belélátunk abba a „vegykonyhába“, amelyben a valóság s a költöi alakítások készülnek. Ez a „vegykonyha“ az ember lelke, helyesebben a költő lelke, az a hely, amelyben a történelmi alak költőivé lejük át. A történelmi valóság megtörténte után szemlélve képzelek sorozata, amelyből az, aki költeménye tárgyát a történelemből veszi, meglehetős szabadon válogathat. A képzetek egymásutánjának oly rendben való előadása, aminöben megestek mint tények, nem költés, hanem krónika. Eféle krónika kisért minduntalan Gyöngyösinél. Arany aztán kiválogatja a rendelkezésére álló képzetek sorából azokat, amelyek néki, a tudatosan dolgozó költőnek alkalmasakul tűnnek föl arra, hogy Széchy Máriában 1*
