Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1903

I. Faludi Ferenc lírai költészete. Irta: Szilveszter Ferenc dr.

6 Senki nem tanult jó tudományt, senki nem lészen sza- rándokká, hogy láthasson, hallhasson, tudhasson abból hazájának valamit szolgálni".1

Hasonló mederben halad Apor Péter gondolata is: „Ha innya kezdett a fejedelem, gyakran ivutt pedig, olt senkinek nem lehetett magát menteni, addig kellett innya, mig kidőlt az asztaltól, maga pedig egy veder bort meg- ivutt . . . Úgy eldőltek az asztali vendégek a sok ital miatt, mikor tánczolni kellett, alig volt egy nehány férfi".1 2

Szélesebb alapon ugyan, de hasonló keretben rajzolja Mikes is leveleiben a magyar nemzet műveltségi állapotát. Izelitöül:

Rodostó, 11. Junii. 1725.

.... Édes néném, ... az országokban (országukban) kellene látni, hogy a nemes ember gyermekeit mint nevelik . . . Való, hogy egy országnak a boldogsága az ifjakat való jó neveltetésekből áll — a hadakozást, a tudományokat és a mesterségeket akkor kezdik tanulni. A mi boldogtalan országunkban mindezekre alkalmatossága nincsen egy ifjúnak, noha mindezekre olyan alkalmatos volna, mint akármely nemzet. Mindazonáltal úgy tetszik, hogy mégis jobban lehetne nevelni az ifjakat, ha az atyák arról jobban gondolkodnának. Néha sokan közülök tudatlanok, és egy vaknak nehéz a világtalant vezetni. De ha magok is a tanulást jobban szerették volna, a fiakat többre taníthatnák; mert egy jól neveltetett és oktatott ifjú a fiát is a szerint neveli. Mert ugyanis nézzük el, hogy neveltetnek nálunk az ifjak közönségesen ? Legalább tíz, vagy tizenegy esztendős koráig a faluból ki nem me1 Zrínyinek Minden M. K. F. 1817, 173—197. II.

2 Apor Péter br.: Metamorphosis Transsylvaniae 336. és 399. 1.