Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1903

I. Faludi Ferenc lírai költészete. Irta: Szilveszter Ferenc dr.

29

Mert örömet ahol nincsen Néha lehet mutatni.

Mert örömemnek ösztönét Valamint hogy titkolom Úgy bánatom eredetét

Másoknak nem panaszlom.

Csalódunk. Nem a költő beszél itt, a ki érzelmeit nem viszi ki a világ piacára, de magába zárja, hanem a „Bölcs és Figyelmetes Udvari ember" szerzője szól hozzánk, a ki theoretikus illemszabályokat ad, mint ezt teszi minden ilynemű theoretikus. Például Baltasare Castiglione Cortegiano vagyis Udvari ember cimü, négy részre osztott müvében már 1500 körül Írja: „A lovagnak legyen bizonyos mérséklete, helyes Ítélete . . . azaz legyen nyugodt s nem szabad magát elragadtatnia örömtől, vagy lelkesedéstől, haragtól, vagy önzéstől."1 Hasonlóan tesz, hogy csak még egyet említsek. Knigge Adolf báró, német iró. Világhírű munkájában, „Über den TJmgang mit Menschen“ a finom társalgási modort mutalja be. így Faludi is. A „nem mind vigaság, a mi vigaság“ csak verses ismétlése prózájában kifejezett ilynemű véleményének: „Észre ne vegye senki, hogy sajnosán esett valami, még azt se, hogy valami szivünk szerint történt."1 2 3 Vagy: „A magokat kifitogató indulatok árulják el szivünket. Az okos dissimulationak szüki ne legyen benned. Figyelemmel és szive fedve kell embernek a csalárd mostani világgal bánni."2

Bölcs megfigyelő lélek alkotása a „Tarka madár". A költő azt az eszmét tolmácsolja benne, mennyivel többre

1 Idézi Taine „Az olasz művészet bölcseletéiben; ford. Kádár Béla, dl, 32. 1.

2 Udvari Ember, II. század, 43. maxima, Toldy kiadása 439 1.

3 Udvari Ember. I. század, 98. maxima, Toldy kiadása 415. 1.