Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1901

hogy a tanuló az írók müveit megértse, de azért önma­gában véve is rendkívül fontos hatása van az értelem fej- leszlésére nézve. Az irók olvasása pedig a tanuló jellem­képzésében, életnézetének és gondolkozásmódjának kiala­kításában visz kiváló szerepet. Nézzük meg, hogy úgy a nyelvtan tanulása, mint az irók olvasása hogyan veszi ki részét a műveltség meg­adásában. Vizsgáljuk meg egyúttal, hogy mit kell a tanu­lónak figyelembe venni, mire kell gondot fordítania, ha azt akarja, hogy a tanulása öntudatos és így hasznos is legyen és hogy a tanítás vele szembeni elérje a czéljáL A nyelvtan tanulása által a tanuló bepillantást nyer a nyelv bámulatos szerkezetébe, megismeri gondolkodá­sunk ezen csodálatra méltó eszközét. Csak most kezdi gondolatait lassanként öntudatosan bonczolgatni, a fogal­mak értékét megérteni. A különféle és nagyon változatos nyelvtani alakokat meg kell őriznie emlékezetében, s ezáltal gyakorolja azt. A rokonértelmü szavak és kifejezések ösz- szehnsonlítása és értéküknek megállapítása által erősíti ítélőképességét, s azáltal, hogy a nyelv bámulatos forma- gazdagsága a fordításnál sokszor szabad választást enged, bizonyos önállóságot nyer a gondolkodása. Az esztétikai érzéket, a szépnek helyes megítélését is elősegítik a for­dítási gyakorlatok, mert a tanuló a jobbhangzású, szebb és jellemzőbb szóalakokat és kifejezéseket választhatja. Minderre a latin nyelv talán az összes nyelvek kö­zül a legalkalmasabb, valamint a görög is. Nincs nyelv, melynek oly gazdag, változatos és mégis oly szépen átte­kinthető rendszeres szerkezete volna, mint a latinnak. Nincs nyelv, melynek oly csodálatra méltó szabályos, a legbo- nyolodoltabb fogalmak és viszonyok kifejezésére alkalmas nyelvtani alakjai volnának, mint a görögnek. Az ujabbkori

Next

/
Thumbnails
Contents