Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1900
Magyarország és a kereszténység.*) Jyféltósdgos és főtiszfelerjclő Qróf püspök úr! Jvtélyen tisztelt ünneplő közönség ! A boldogság, melyet az első emberpár a paradicsomban elvezett, csakhamar elveszett s a boldogságtól megfosztott emberpártól szétterjedt az emberiség a „világ min- . den tájaira.“ A bűn súlya nyomta; szabadulásra csak keveseknek volt halvány reménye. „S az emberiség életét kezdő építeni a világtörténelem : durva, barbár korszakok végzik a kőfejtő munkát, a finomodó századok mind jobban faragnak. simítanak rajta,“ A megváltás eszménye csak idők múltával jelen meg világos körvonalokban ; szükség is volt reá: „hiszen nagyon is ingott az epület, melyet széppé varázsolt ugyan műveltség és tudás, de talaját ingoványossá tette a pogányságba veszett erkölcs.“ Az emberiség egének látóhatárán még látható volt Isten haragjának czikázása. tle mára szabadulás szivárványának színei is tü- nedeztek. Végre megszületett a világ megváltója, a századok halhatatlan királya : Jézus Krisztus. „Kigyuladt Jézus leg*) Felolvastatott a kereszténység megalapításának 1900 és a magyar- országi katholiczizmus fennállásának 900 éves jubileuma alkalmából 1900. október 31-én.
