Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1895
— 7 sadalmat és állam-szervezetet a keresztény vallás megdönthetien erkölcsi alapjaira rakta! Egyezredév !.., Nagy idő, hosszú idő! Hányszor változott meg azóta e honnak arcza! Hányszor borult be fölötte az ég és derült ki újra! Hányszor hordozták körül a királyi lovasok a csatára hivó véres kardot s a Jézus, Mária szent neveknek segítségül hívásától hányszor hangzottak vissza a hármas bérezek ormai! Hányszor veté magát e nemzet virága az ellen tömör soraira !... Es e nemzet leküzdötte véres harczait. kiállotta a kereszténység tüzpróbáját. Betöltötte magasztos hivatását! Itne él! Nem megfogyva, de számban és erőben növekedve; daczolva külső és belső ellenségeivel, a híven teljesített kötelesség édes érzete hatása alatt ünnepli ezeréves vértanúi munkáját, ünnepli hazáját, ősi alkotmányát, szabadságát! A törhetlen hazaszeretet és a kereszt örök érvényű vallási és erkölcsi igazságai aczélozták meg e nemzetnek, a magyarnak szivét; ezek segiték faji fennmaradásában, nemzeti nagy aspiráczióiban. Mi, a kik, a miben csak minden harminczadik nemzedék részesül, két ezer év elválasztó mesdgyéjén állunk, ajkunkon hálaadó imával, szivünkben az új jövő feladatainak reményeivel és aggodalmaival: önként kérdezzük: mi lesz, hogy lesz ezentúl ? E kérdés megfejtésének kulcsa, magyar ifjúság a te kezedben van letéve! Az ország bíboros főpapja isteni ihlettségtöl eltelve koronás királyunk, a nemzet nagyjai és Európa nagy hatalmasságainak képviselői előtt kijelentette, hogy Magyarország a kath. anyaszentegyház öléből
