Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

88 —

tak. E sorok írója, midőn az intézet kormányzására megjelent, két családot talált (az élelmezőjén kivül), mint bérlő lakosokat, s 15 évi küzdelmébe került, inig az udvarról minden idegen elemet kitelepíthetett, las- sankint a szárnyépületet is a nevelőház közvetlen használatába vonván.

1875-ben Balázs Antal a csikcsatószegi és szent- simoni tekintélyes lelkészi állomásra hivatva meg, helyébe gymnasiumi igazgatónak Keserű József (világi), a nevelőház regensének pedig Karácson Márton (egyházi), mindkettő gyulafehérvári tanár, neveztettek ki.

Keserű József alapos és széles tudományu műveltséggel párosult böleseséget, magas szempontokból szemlélődő tanügyi tájékozottságot, mély vallásos érzületből táplálkozó jellemszilárdságot, kötelesség iránti hűséget hozott állására. Oly tulajdonságokat tehát és előnyös képességeket, miket egy ember ritkán szokott magában egyesíthetni. Éppen azért iskolánk vezetése jobb kezekre nem is volt bizható. Alatta az intézetben rend, tisztaság és kötelesség mélyebb átérzése honosodott meg. Ha nagyobb és messzebb kiterjedő alkotások nem történtek igazgatói működése alatt, nem rajta múlt, hanem a tőle nem függő külső körülményeken. A mi tőle függött, azt eredménynyel végrehajtotta. Az iskolának a mi kevés tandíj-jövedelme volt, azt annak állandó becsű taneszközökkel való felszerelésére használta föl, úgy, hogy a szembeötlőbb könyvtári és szertári szerzemények alapvető és czéltudatos munkája igazgatása alatt indult meg. Ideje is volt! Mert 1850—1870-ig a meglevő könyvtári és szertári gyűjtemények rendben tartására vagy újakkal való ellátására vajmi kevés gond fordittatott. Akadályozta ebben az iskolát és tanári testületet részint a pénz, részint a szakemberekben való hiány. A tanári könyvtár — ha nem is az újabb szakmunkákkal — de meglehetős nagytömegű és bel-