Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

— 76 — rencsétlenségnek kellett pár évtized után bekövetkeznie, az 1873-iki égésnek, midőn az iskola épületét a tűz megsemmisítette, hogy a mostani, jóllehet iskolai he­lyiségnek sok tekintetben nem alkalmas, de a réginél legalább egészségesebb és tágasabb épület létesüljön. A tanári szállásokra nezve, miután a gymnasium igazgatója történeti alapon kimutatta, hogy a jeles Jézuita-rend eltörlése után a „Fiscus“ a residentidt azon kikötéssel adta át a plébánosnak, hogy annak keleti szárnya mindenkor professori lakásul szolgáljon, s mivel a Szepesy Ignácz „canonica visitationalis protocullum“ is igy intézkedik: oly egyezség jött létre, hogy aszó­ban levő residentiában 5 szoba a gymnasiumi tanárok rendelkezésére álljon. A normális iskola 4-ik osztályának felállítása ha­sonlóképp kedvező eredményre vezetett, a mennyiben a Szent-Ferencz-rend helybeli háza némi javadalmazás fejébeu ebédlőjét átengedte és a szükséges tanerő be­állítását magára vállalta. Az 50—60-as évek közötti tanügyi mozgalmak egyik jelentékenyebbike volt a magyar tankönyvirodalom meg­indulása és gyors fejlődése. Az új tanrendszer első szervezkedési és tájékozási nehézségein alig estek túl iskoláink, a hivatott tanférfiak minden tehetségűket arra fordították, hogy az új rendszer által kitűzött czé^ak meg­felelő tankönyveket állítsanak elő. Fáradozásukat siker koronázta; mert ha nem is sok, de a tanításnál ered­ményesen használható müveket bocsátottak közre. Leg­érezhetőbb vala egy a keresztény katholikus vallást az egész gymnasium számára tudományos rendszerben felölelő tankönyv hiánya. E bajon is segitendő, Haynald püspök még 1853-ban a magyarországi püspökök közös megállapodását közli a vezetése alatt álló erdélyi gymna- siumok tanártestületeivel, s egyúttal a nagy Sczitovszky herczegprimás pályadíjait kihirdeti, mely szerint a ki a

Next

/
Thumbnails
Contents