Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894
— 60 — tanítása által, hogy a többi érd. katli. gymnasiuraok tanácsért, útbaigazításért és nem ritkán eszközökért is ide folyamodnak. Végre a gymnasium és nevelőház e korszakának vázlatos történetét egy tekintélyes alapitvány felem- litésével zárjuk be. Ugyan is Veszprémi Pál, a gymnasium egykori tanítványa és később tekintélyes professzora, mint az erdélyi székes egyház kanonokja, balázstelki ez. apát és vicarius generalis, 14500 váltó forintot hagyományozott, hogy annak évi jövedelméből 4 ifjú, és pedig két rokon és két küküllömegyei, minden évben 150—150 v. frtot kapjon ; azonkívül a maros- vásárhelyi és gyulafehérvári r. katli. gynmasiumokban minden év végén a jó erkölcsű ifjak közt jutalomképpen 60—60 vfr. osztassák ki, még pedig úgy, hogy az első és második humanitatis classisból egy-egy tanulóra 3 ezüst tallér (körülbelül 15 15 vfr.) a bárom gramatikai osztályból egy-egy tanulóra 2 ezüst tallér (10—10 vfr.) essék. Ma az alapitó szándéka szerint gymnasiumunknál 25 m. o. é. fr. osztatik ki. Egy egész élet munkásságának összegyűjtött filléreit gyümölcsöztetheti-e valaki jobban és szebben, mint a nagylelkű alapitó, kinek neve minden évben a jutalmat kiosztó iskola és a jutalmazott ifjak imádkozó emlékezetében áldólag ujul meg! És ezzel bevégzödik a gymnasium és nevelőház második korszakának eseményekben nem változatos, de a fejlődés és ama csendes alkotások munkájának története, mely a Jézuitáktól megalapított intézetet, mint becses örökséget fentartotta; azt az idők, a politikai és társadalmi viszonyok változó hullámzásai között megtartotta; a marosvásárhelyi és nagy kiterjedésű vidékének katli. középiskolai oktatását híven szolgálta és sokakat magas egyházi és politikai állásra segített.
