Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894
— 56 való jártasság megszerzése iránti törekvése is. B végből több éven át kérelmez a fensöbb hatóságnál, hogy a tanító némi díjazásban részesüljön. Ezt nem nyeri meg; hanem köteleztetik az aligazgató, hogy aszünő- napokon a nevelőházi ifjúsággal ez irányban is foglalkozzék. Az ifjúság minél több oldalú fejlődését szivén hordozó Zsombori István ezzel sem éri be; hanem midőn Hubaesek Adám kolozsvári segédlelkészi állomását a m.-vásárh. tanári működéssel cseréli föl, mint egyáltalában a művészetekben, különösön a rajzban jártas és annak tanítására képes férfiút igyekszik megnyerni, hogy növendékeit legalább a rajzolás elemi részébe vezesse be. A lelkes ifjú tanár szívesen vállalkozik, s rövid idő alatt igen szép eredményt mutat föl. Eltávozása után sem hagy fel a regens annak taníttatásával, hanem sürgősön alkalmas tanitó után néz. Fel is találja azt Gausitz Jánosban, a ki a városban a német nyelv, szépírás és a rajz magánoktatásával foglalkozott. Az éppen alkalmas egyént azonnal felkarolja, fáradságát némi pénzdíjazással és rendes élelmezéssel jutalmazza, s a ki aztán egészen 1848-ig kiváló sikerrel oktatja a nevelőház ifjúságát. Zsombori István a nevelőház kormányzása által annyi oldalról igénybe vett munkássága között sem zárkozott el a fontosabb egyházi és társadalmi mozgalmakban való tényleges részvételtől. A mellett, hogy az időnként megüresedett tanári székeket, mint helyettesítő ő töltötte be, gyakran a felsőbb egyházi hatóság is fontos dolgokban bizza meg. Eltekintve a házassági perekben kapott megbízatásoktól és a papi halálozások alkalmával ráruházott tömeg-gondnokságtól: gyakran őt küldik ki a marosi esperes-kerületben épült templomok vezetésére és ellenőrzésére. így restaurálja a nagyernyei, köszvényesremetei, sámsondi templomokat; később az ákosfalvi új templomot is ő építtette. De
