Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894
— 36 — Nem is ellenzi az tovább. Sőt felsőbb rendeletre 300 frt készpénzzel kellett az épület költségéhez járulnia. Mig az építkezés tart, az iskolákat részben a Minorita-, részben a Ferencz-rendi szerzet házakban helyezik el. 1781—1783-ig tart az építkezés. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor tervben volt, hogy a normális iskola számára is folytatólag építsenek helyiséget; de a Ferencz-rendi szerzetház épületének a templom melletti és az udvaron levő falrésze gyenge, omladozó állapotban lévén, az erdélyi tanulmányi alap e részét a kon- ventnek kijavítja (?) vagy talán az egész szárnyat fel épiti (?) azon kikötéssel, hogy a normális iskola két osztálya ott állandó helységgel rendelkezzék. Az uj helyiségbe 1784-ben költözik be az iskola. Azonban mig az iskola czélszerü berendezésének kérdése ily kedvező eredménynyel oldatik meg, és a derék tanári testület a német nyelvnek az uj tantervben felcsigázott követelését a lehető legkisebb fokra szállítja le, addig a II. József-féle kísérletezések a gymnasium mellett fennálló nevelöház élete ellen intéztek halálos döfést. 1784-ben ugyanis egy császári parancsolat a nevelőházak eltörlését és minden ingatlan javaiknak eladását rendeli el, és intézkedik, hogy az alapítványok, melyek eddigelő benlakással és élelmezéssel voltak összekötve, kézi ösztöndíj képpen osztassanak ki. A felsőbb intézkedés végrehajtása kikerülhetetlen volt. Hol 70 éven át annyi szegény, árva és támogatásra szorult ifiunak nyílt és adatott alkalom, hogy magát kiképezve, a hazának hasznos és nem ritkán nagy szolgálatokat tegyen: a nevelőház minden ingatlan és ingó vagyona eladatott; a befolyt összeg az érd. rk. ösztöndíjalapba helyeztetett el. A Jezuiták által a Klastrom-ukzában nagy áldozattal 1763-ban vásá-
