Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

— 34 —

székelyszékek, u. m. Maros-, Csik-, Udvarhely-, Három szék, a vármegyékből: Küküllő, Torda, Kolozs, Szolnok- Doboka, Alsó-Fehér stb., képviselve vannak. Marosszék Szentföldjéről: Szabó János, köszvényesi, fehérvári kanonok, később referens, jeles egyházi iró, Csik-Szent- Domokosról: Bálintfi István, a később gyergyó-szent-mik- lósi plébános, kerületi főesperes. Csik-Szent-Györgyrői a Csedők, Mindszentről a Czikók (praenobiles), Gyergyó- Szent-Miklósról a Kézdik, Angik, Eránoszok, Czifrák, Kövérek, Czáránok, Lukácsok, Lázárok, Csomafalváról a Csata, Rókái, Sándor, Pálffi, Szárhegyről a Litteráti, Kozma, Alfaluból a Mikó, Újfaluból az Elekes, Deák, stb. családok gyermekei. A vármegyékből: a báró Bornemissza, Huszár, Mikes, Bálintitt, stb. főnemesek sarjai; Kőszegi Vass, Baranyai, Zöld, Szereday, Bállá, Berzenczei és sok más előkelő családok jó reményű ifiai.

A marosvásárhelyi iskola látogatottsága, különösön teljes gymnasiummá történt kiegészítése, az iskola helyiség nagyobbitásának szükségét vonta maga után.

A Jézuiták által szerzett és épített iskolahelyiség, melyről mondók, hogy a rendtől megkezdve, eltörölte- tésök után pedig a Fiscus által „kőlábos“ alapra fektetve egy emelettel nagyobbodott: koránt sem volt elégséges arra, hogy a leány és normális iskolákkal a már 5 osztályra növekedett középiskolát is befogadhassa. Azért a derék és erélyes Szegedi György plébános és gymnasiumi praefectus a hitközségnél úgy, mint a fensőbb tanügyi köröknél oda hatott, hogy az említett „kőlábos“ épülettől folytatólag telket vásárolhasson és rá az iskola helyiség kibővítésére alkalmas épületet emeljen.

Miután a tanulmányi alapból 3 ezer frtnyi összeget nyert, a mai gymnasium helyiségének azt a telek-részét, a melyet az épület közepén levő és az első emelet