Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

— 32 —

B rovatos kimutatásból látható, hogy e kor művelődési törekvése a középiskolák oktatása és nevelése elé minő czélt tűz ki, s minő módon kívánja azt elérni. De feltünteti és éles vonásokban ismerteti meg a kísérletezést is, mely a nemzeti szellem és érzület teljes mellőzésével idegen nyelv és érdekek szolgálatába akarja az iskolát bevonni.

Mielőtt azonban az uj tanterv szerinti tanítás gyakorlatba vétetett volna, rendelet érkezik 1780 tavaszán, hogy a Mária Terézia királynő és ausztriai fejedelemnő által birodalma összes országainak iskolái számára kiadott , Ratio Educationis et Rei Litterariaeu életbe léptetése tárgyában az erdélyi rkath. iskolák praefectusai (megfelelt a mai directori állásnak, s itt rendesen a helybeli lelkész volt), minden gymnasiumból egy-egy tanárt vevén maga mellé, Nagy-Szebenben, mely akkor a gubernium székhelye volt, jelenjenek meg és ott Mártonfi József*) elnöklete alatt tanácskozzanak afölött, hogy a „Ratio Educationis“ intézkedései, az erdélyi viszonyokhoz alkalmazottan, mikép lennének sikeresen végrehajthatók. így jelennek meg e gyűlésen Török Ferencz székelyudvarhelyi lelkész és Pástija István a kolozsvári lyceum rectora Kovács és Cserei Imre (később marosvásárhelyi plébános) tanárokkal, Maros-Vásár- helyről Szegedi György, lelkész és gymnasiumi praefectus. (Ez utóbbi kit vitt magával a tanárok közül, nincs nyoma.) A tanácskozás eredménye ismeretes, a menynyiben a „Ratio Educationis“ elvei szerént rendezkednek be iskoláink.

Az új rendszer az erdélyi rkath. középiskolák kormányzatát a következőképpen intézte. Ugyanis már 1781-ben a gubernium kebelében, a mint fennebb is

*"1 Előkelő egyházi rangban levő férfiú és az ord. összes normális iskolák főigazgatója volt