Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894
— 29 — vonatott. Gyakorolta pedig e jogot kezdetben plenarie, azaz más hatáskörébe tartozó politikai, stb. ügyekkel együttesen; később egyik osztálya tanügyi bizottság, majd a kebelében alakított „katholikacommisio litteraira által; Rudnay, Erdély püspöke az első, kire az összes erdélyi r. kath. iskolák és nevelőházak legtöbb igazgatása rubáztatik 1819-ben. 1773-tól az említett gubernium tan-és nevelésügyi intézkedéseiből vajmi kevés levéltári anyagunk maradt fenn arra, hogy az iskola és nevelőház történetét összefüggő, kapcsolatos egészben és a fejlődés történet- logicai kidomboritásával adhassuk elő. Általában Mária Terézia és József uralkodása alatt a minő szellem és irányzat jellemzi a politikai életet, ugyanaz a szellem és törekvés fővonása e kor oktatási és nevelési állapotának is. Feljgyzésre méltó és a fennebb mondottakat is bizonyító intézkedése volt a tanügyi kormánynak, hogy mindjárt 1775-ben a német nyelv tanítását sürgeti, sőt Marosvásárhelytt ezt annál inkább teszi, mivel igen nagy számmal vannak a német ajkú tisztviselők. Kevéssel azután pedig ebbéli követelését fokozza, mikor határozottan eltiltja az oly ifjaknak felvételét a gym- nasium első osztályába, kik a német nyelvben kellő jártasságot nem tanúsítottak már az elemi iskolákban. A 1778-ik évben igen fontos intézkedése volt, hogy az eddig 3 osztályból t. i. a Principiaból, Gram- maticaból és Sintaxisból álló gymnasiumot a Rhetor és Poesis osztályok felállításával egészíti ki. Egyúttal már 1779-ben uj tantervet és tanítási methodust rendel el, a mely legkésőbb az 1781/2. iskolai évben életbe léptetendő, s mely hű magyar fordításban a következő képét adja a tantárgyaknak, a tanítási menetnek és módjának, egyúttal a szellemnek is, melyben nevelni és művelni szándékozik a magyar itjuságot.
