Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1893

- 5 megteremtése s az államkormányzat tökéletesítése képezte. Ily körülmények között, ha érintkezett is a délitáliai görögökkel, a fegyverzajnak örvendő római ezeknek műveltségét nem vette észre; s ha észre vette volna is, amazok sokkal magasabban állottak műveltség tekintetében, hogysem azt a rómaiak megérteni képesek lettek volna: ezért kezdetben — a mint előbb is emlitém — csekély befolyása volt ezen érintkezésnek a római szellemi-élet nyilvánulásaira annál is inkább, mert a római nép ősi szokásait és nemzeti törvényeit féltékenyen őrizte minden idegen befolyás ellen. A görögök tökéletes befolyása csupán a város építésének hat vagy hetedik századában kezdett egészen érvényesülni, mikor Róma megirigyelte a görögök szellemi nagyságát s utat engedett az iro - dalom bevitelének Rómába is; de akkor sem ő maga vitte be, hanem csak engedte, hogy a szomszéd bevigye.

Azok a költői termékek, melyek a rómaiaknál a szellemi élet nyilvánulásainak első nyomai gyanánt tűnnek fel, kezdetleges alakkal biró eszmeszegény szülemények voltak, melyek keletkezésüket a közélet szükségleteinek, a történeti hagyományoknak, főképen pedig az isteni tisztelet emelése törekvésének köszönhetik. Ennek oka a rómaiak ama túlbuzgó vallásosságában rejlik, mely nem engedte meg, hogy semmi magán vagy közügyet vallási szertartások nélkül hajtsanak végre. A rómaiak költészete tehát a vallásos lyrából fejlődik, mely lyra kezdetben összekeveredik az imádsággal, mi nagyon is természetes egy olyan népnél, mint a- római, mely a hegyormokon, a méltó- ságos fák koronái alatt, a titokzatosan csörgedező forrásoknál, a természetes barlangokban, szóval csak-