Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1893
A Rómaiak lantos költészete a legrégibb időktől Horatiusig. *) A római nép jelleme a költészet fejlődésére nem volt kedvező, mert a rómaiak nem tartoztak a költői tehetséggel oly nagy mértékben megáldott nemzetek közé. Annak a földmives és pásztor népnek, ki a természetben más szépséget talán észre sem vett a gabnatermö szántóföldeknél, főczélja az anyagi jóllét volt. Róma fia komor oldaláról fogta fel az életet; a ház és gazdaság, jog és kötelesség uralkodott számitó, józan eszén. Nem virág, hanem gabonakalász kellett az ö szemének ; s ha talán észre is vette a virágot, lehet, hogy megbámulta, de illatát nem érezte. Éppen azok a tulajdonok hiányoztak belőle, melyek a költészettel való foglalkozásra képesítenek, mely tulajdonokkal főleg a görögök magason kitűntek a rómaiak felett; tudniillik finom ízlés, a szép iránt való érzék, a képzelet teremtő ereje s az eszményítésre való I. *) Forrásaira voltak: Bornhardy G. Grundriss der Römischen Litto- ratur. — Ribbeck. A római költészet türténoto. (Ford. Csiky Gorpoly). ~ Touffol (W. S.) Goschichto der römischon Literatur. Villeraain. — Pindár szelleme. (Ford. Csiky Gorgely). — Catullus Vorononsis über. Recensuit Aomilius Baohrens. — Gaius Valerius Catullus versei. Irodalom történeti tamilmánynyal bevezetve és jegyzetekkel kisórvo fordította Csengőn Ján®s.
