Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1892

berendezett aj leányiskola dísztermében gyűlt össze. Itt, az egész ünnepély vezetését magára vállalt kegyes főur; méltóságos Elekes Pál Status főgondnok, tartalmas és az ünr.epeitnek tanítói és nevelői működését, főbb vonásokban ecsetelő beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Az ifjúság négyes kara által szépen előadott alkalmi dal elzengedezése után a tanári kar lelkes szónoka tolmácsolta az ünnep jelentőségét, oly melegséggel és hévvel méltányolván az igazgató 25 évi működését a középiskolai oktatás és nevelés terén, valamint a tanári testület testvéri szerotetét és becsülését oly mély áthatott- sággal fejezvén ki, hogy a szemekből mindenfelől a megindulás könyei ragyogtak ki. E szeretet zálogául a testület az igazgatót a legkedvesebb emlékkel, saját arcz- kép-albumával ajándékozta meg. Hasonló áradozásában nyilvánult meg az ifjúság szeretető és hálája is jubiláló iránt, emlékül (gy miséző kelyhet nyújtván át. Kitüntető testvéri szeretettel üdvözölte a maga és a paptársak nevében jubilálót nagyságos Kovács Ferencz apát — főesperes — plébános ur is, mint egykori nevelő mestere 8 állandóan kiváló jóakarója és támogatója az ünnepelt- nek. — Estve a helyi közönségnek szine-java társasestélyre gyűlt össze, a mely alkalommal hirdette ki Kovács Ferencz apát-plébános ur a nagyméltóságu Püspök urnák jubiláló iránt tanúsított legmagosabb elismerését és atyai jóságát, mely szerint a t. főesperesi rangra emeli.

Ez ünnepélyt „Értesítőnk“ lapján azért tartottuk feljegyzésre méltónak, hogy a tanári-tesiilet tagjainak egymás iránt táplált becsülése és szeretete mint példa szálljon át az utódokra, a mely kölcsönös szeretet és becsülés termékenyítő meleg ágya volt a ránk bízott nevelés és oktatás felvirágoztatásának, adott erőt a nehéz- 4 -