Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1891

— 6 Hivatás- és vonzalma a magyar irodalomhoz, vitte Bódét a tanári pályára. Es ezen belső hajlam és lelkesülés szaktárgya iránt tette őt arra képessé, hogy készültsége oly nagy, olvasottsága oly széleskörű legyen. Bár kiváló nyelvérzéke, nagy jártassága volt a magyarnyelv törvényei- és történetében; lelke, hajlama mégis inkább az ezen eszközzel kifejezett szellemnek, mint az irodalom eszközének, a nyelvnek tanulmányozásához vonzotta. Mindig jobban érezte magát, könnyebben és talán, mondani lehet, sikeresebben is tanitott a felsőbb osztályokban, hol az irót átérezni, gondolataiba elmélyedni, eszméit fejtegetni, szárnyalását követni, szóval, a költő, az iró eszményi magaslatára felemelkedni kellett. Ez volt az ő tere, itt érezte igazán szabadon magát, itt fejthette ki tehetségét, tárhatta fel lelke kincseit. És tette ezt oly közvetlenül, lelkesen, érdekesen, hogy tanítványaiban szintén lelkesedést, tevékeny érdeklődést tudott kelteni és ébren tartani. Másik szaktárgyát, a philo- sophiát, minthogy tanári működésének nagyobb része a helyi 6 osztályú gymnasiumnál tölt el, csak legelemibb részeiben taníthatta; de ebbeli készültségét nem is mint tanár, hanem inkább mint iró érvényesítette.

Emlitve volt, hogy Bodó, csaknem egész tanári pályája folyamán, mint rendes hitszónok is működött és e téren sem kisebb sikerrel. Marosvásárholyi tanársága alatt, fölváltva, a helyi plébánia templomban és a nyárádtői filiában, minden vasárnap prédikált. Prédikáczióját kerekded, logicus kidolgozás, világos, könnyen érthető, de azért sohasem pongyola és mindig zamatos — ha kellett népies — nyelvezet, eleven, közvetlen előadás jellemezte. Beszédeit könnyen irta és könuyen tanulta be. Sekszor le sem irta; észbon, elmélkedve dolgozta ki és igy kidolgozva emlékezetében, annyira tudta fixirozni, hogy a leirás és betanulás hiányát egy hallgatója sem vehette észre.

írói munkássága sokoldalú volt. Költői müvei előbb egyes lapokban, mint a minők: „Egyházi és Iskolai Hetilap“-, „Magyar Állam“-, „Katholikus Társadalom“-, „Kath. Hetilap“-, „Magyar Polgár“-, „Közművelődés“-, „Marosvidék“-, „Szépirodalmi kert“-, „Székelyföld“-, „összetartás“-, „Egri Népújság“- és a „Székelyegyloti Képes Naptár “-bán, meg a „Székely Naptáriban jelentek meg; majd egy 10 íves kötetben