Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1890

Spárta hegenomiája. Macedónia emelkedése. N Sándor hódításai s ezek következményei. Itáliai törzsek. A római alkotmány alapvetése. A köztársaság története. Róma törekvése a világuralomra. A görög műveltség befolyása. Az alkotmány megszűnése. A katonai monarchia előkészítése. A görög és római műveltség állapota. Tk. Világtörténelem. O-kor Vaszary Kolostól.

Természetrajz. Ásvány- és földtan. Hét. 3 órán. I. Chemiai előismeretek. A legnevezetesebb elemek és vegyületek és összeállításaik. II. Az ásványok alaki, physikai és chemiai tulajdonságai. III A legfontosabb ásványok rendszeres leírása. IV. Kőzettan. V. A legnevezetesebb geológiai tényezők rövid leírása. V. A föld történetének korszakai. Tk. Kriesch János a természetrajz vezérfonala, III. r. Ásvány-, kőzet- és földtan. Koch Antal és dr. Koch Ferencz.

Mennyiségtan. Hét. 3 órán. A nem viszonyított és viszonyított egész számok négy művelete. A mértani haladvány. A hatványozás, győkfejtés és szorszámolás fogalma. A rendszeres sortagok négy művelete. A számok oszthatósága. A négy számolási művelet törtszámokkal. A határozott elsőrendű egyenletek egy ismeretlennel. Az arányok és arányiatok tana. — Havonként két Írásbeli dolgozat. — Tk. Betüszámtan dr. Lutter Nándortól.

Rajzoló geometria. Hét. 2 órán. A kúpszeletek, az elypsis, hy- perbola és parabola; ezek tulajdonságai, szerkesztése és symmetriája. Az egyenes a térben, a sík- és testszög. A projectio. A pont, az egyenes és a síkidomok projectioja egy képsíkra, két képsíkra. A geometriai testek, házi bútorok projectioja. Idevonatkozó feladványok megfejtése. Épülettervek. Kisebb és nagyobb újkori épületek tervrajzai: homlokrajz, alaprajz és keresztmetszet. Az ó-kori középkori és uj-kori templomok ismertetése. A római ház. A dór, ión és korinthosi oszloprendszer ismertetése — Tk. Constructio planimetria. Dr. Fodor és dr. Wagner.

Torna. Hét. 2 órán. A) A katonai rendgyakorlatokból : szakasz felállítás, arcz- és szárnyváltoztatás, húzódás, rendek és kettős alakítása, fejlődés rendek- és kettős rendekből. B) A tornázó rendgyakorlatokból: mint az első három osztályban. C) A szabadgyakorlatokból: a testgyakorlatok különféle összetételekben. D) A szergyakorlatokból : a nehezebb kivitelű gyakorlatok függésben és támaszban. E) Tornajátékok és kirándulások. Tk. mint az I. o.