Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1890

— 5 ­Püspökségeket alapit, lelkészi állomásokat rendez, s azokat fe­jedelmi bőkezűséggel javadalmazza. Szent és tudós férfiakat hi meg az apostoli nagy munkára Kolostorokat épit és azokban a tudomány és erkölcsök tanitószékeit állítja föl. Toldy mondja, hogy a 11. század a legdicsőbbek egyike a ma­gyar történetben .Nagy és ei’ős királyok uralkodtak a daczos nem­zeten, kik legyőzvén az ősnemzeti visszahatást, Gejza fejedelem mű­vét szerencsésen befejezték. István nem volt kisebb törvényhozó, mint apostol; valamint az egyházat, úgy építette fel az ország al­kotmányát is. 0 midőn országát szervező és a kér. hitre térité, egyúttal a gyermekek keresztény neveléséről és tanításáról is gon­doskodott . . . Hogy az iskola főeszköze a kér. hit megszilárdulá­sának, arról oly ei'ősen volt meggyőződve, hogy minden tiz falu számára egy templomot rendelt állíttatni, melyet a püspöknek pap­pal és könyvekkel kellett ellátnia. Hogy pedig a templom mellé iskolát is kellett állítani, azt az akkori általános szokásokból tud­hatni. 1 A népnevelést a plebanialis iskolák képviselték, a mai kö­zép és felső iskoláknak megfelelő oktatást, valamint Európa más államaiban, úgy hazánkban is a zárdák, káptalanok és püspöki szé­kesegyházak tartották kezökön. I. Béla, Szent László, Kálmán, IV. Béla, Zsigmond és Mátyás kiváló gonddal és nagy áldozatokkal foly­tatták a felvilágosítás művét. Hogy a kolostori, káptalani és püspöki vagy székesegyházinak nevezett iskoláknak minő szervezete és hatása volt a nemzet műve­lődésére, ennek bővebb előadása e mű szükebb körű feladatához nem tartozik. Az előre bocsátottak felemlitése is csak annyiban vált szükségessé, a mennyiben a nevelés és oktatás fejlődésének történe­tében kevésbbé jártasok előtt tájékozásul szolgálhat, hogy a 15. szá­zadig a nép-, közép- és felsőiskolák általában az egyház gondozása és ápolása alatt állottak. Mert valamint más népeknél, úgy hazánkban is, a társadalom saját állami alakulásával, önszervezésével volt állan­dóan elfoglalva. Amellett Magyarországnak századokon át a kelet felől nyugat műveltsége ellen rontó barbár hordákat kellett feltar­tóztatnia. Oroszlán harczot kellett küzdenie törökkel, tatárral! Az önfentartási küzdelem e harczában a nemzet művelődésére 1 Lubrich: Nevoléstört. II. k 381—382. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents