Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1889
— 4 — Nyelvtan heti 3 óra, a többi 4 óra olvasmány. I. A hangtan fő- és alapvonásai. Olvasás 2 hét. II. A Praesens indicativi személyragjai. Névragozás a, us, er, ir, ur, um végli szókkal. A nem meghatározása. Névragozás mással- hangzós és magánhangzós tövekkel. Nemi szabályok. 14 hét. Ösz- szefoglalás 3 hét. Az olvasmányra szánt órákból a szükséghez képest 10—12 átveendő. III. Cselekvő igeragozás. Melléknevek fokozása. A névragozás ismétléséül. Névmások. 11 hét. Összefoglalás 3 hét. IV. Szenvedő és deponens igék ragozása 2 hét. Általános ismétlés 3 hét. Földrajz. Heti 4 óra. T. k. Földrajz gymnasiumok számára dr. Brózik Károly és Paszlavszki József. 1. rész. Európa. V. kiadás. Budapest, 1888. A legszükségesebb bevezető geographiai fogalmak (szemléltetve a lakóhelyből kiindulva) a környék szemléltetése és térkép olvasás alapján. 2 hét. A magyar királyság. Az alföldek felszine, talaja, állattenyésztése, földmivelése, állatvilága, növényzete, lakósai és városai. 5 hét. A Duna és a Dráva köze meg a Dráva és Száva köze és a tengerpart felszíne, kövei, földmivelése, kertészete, erdő- gazdasága, állatai, lakósai és városai 2 hét. A magyar felföldek (északnyugati, északkeleti és délkeleti) felülete, talaja, kövei, érczei, földmivelése, állattenyésztése, növényzete, állatai, lakósai és városai. 5 hét. Általános viszonyok 1 hét. Összefoglaló ismétlés 1 hét. Európa körrajza, hegyrendszerei, alföldjei és vizei. 6 hét. Európa kövei, ásványai és éghajlata 1 hét. Európa növényzete és földművelése 1 hét. Európa állatvilága és állattenyésztése. 1 hét. Összefoglaló ismétlés 1 hét. Európa nemzetei és politikai felosztása. 1 hét. Európa egyes országainak leírása. 8 hét. Összefoglaló ismétlés. 3 hét. Számtan. Heti 3 óra. T. k. Suppán Vilmos. Számirásunk és a tizes számrendszer, a rómaiak számirása. 2 hét. Ismétlés 1 hét. Összeadás és kivonás, a) Fejben: számsorok képzése fölfelé és lefelé, kettősökben stb. b) Tárgyi ismeretet közlő feladatok alapján összeadás és pótlás által való kivonás Írásban. Szorzás: a) fejben a fennebbi sorok alapján a szorzási táblának összeállítása és a számok felbontása tényezőkre. Szorzási egy-
