Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1888

- 4 —

A kér. művelődés apostol kodásának fényes arczu ge- niusa kora ifjúságában lehelte kedves kartársunk homlokára a tanítói elhivatás és rátermettség emésztő tüzének csókját; de rövidre szabta a munkálkodás idejét!.. Midőn nem is gondoltuk, akkor jött el a szentirás „éjjeli tolvaja“, hogy megnyissa a sirt, mely magába temeté a legnehezebb, de a legnemesebb polgári kötelességet önfeláldozó buzgósággal teljesítő hazafit, a gondos családfőt, a szerető férjet és atyát, a példás kartársat és hű barátot.

Elhalt kedveseink és jótevőink háládatosan megőrzött emlékezete az erkölcsileg tiszta és nemesen dobogó szivek legszebb, legmeghatóbb tanúsága.

A szív e megnyilatkozására nem kedves halottunknak van annyira szüksége, ki méltó jutalmát a tanítók és ember nevelők tövissel koszoruzott legfőbb Mesterének isteni kezeiből már elvette, hanem inkább nekünk, hogy oly szép és ritka erényekben tündöklő életén okuljunk, s elvesztése fölött bánkódó szivünk az ő érdemeiből vigasztalást, megerősödést és a nagy dolgokra még nagyobb elhatározást merítsen.

A háládatos emlékezet fáklyája csak nehány főbb vonásban akarja bevilágítani a felejthetlen tan férfiú erkölcsileg kimagasló életének útját. Vajha a visszaverődő sugarak kellő világításba helyeznék, honnan kedvesen vonzó alakját a jelen kor háládatos okulással, a jövő méltó tisztelettel és az igazi érdem méltánylásával szemlél je

Keserű József az 1842 ik évi márt 21-én Három- székmegye Baróth községében született. Ott tehát, a hol a baróthi Szabó Dávidok bölcsőjére először esett a napnak meleg sugara; ama községben, mely a Hargita tövében erdőövezte völgyben ismeretlenül meghúzódva a kath. egyház és a magyar társodalom számára időnként rajait a derék munkás hazafiaknak bocsátja ki; honnan