Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1888
— 31 — Kézikönyv. Görög nyelvtan. Szamosi János, Görög Olvasókönyv. Szamosi János. Német nyelv. Heti 3 óra. Költői olvasmányok. Bürgertöl: Der wilde Jager. Das Lied v. brav. Mann Goethétől: Johanna Sebus, Der Sänger. Der Zauberlehrling. Erlkönig. Schillertől: Der Taucher. Die Kraniche d. Ibykus. Der Ring d. Polykrates. Die Bürgschaft. Uhlandtól: Der Schenk v, Limburg Das Glück v. Edenhall. Prózai olvasmányok: Das Nibelungenlied (Schlegel). Wesen der Sage (Grimm) Inhalt d. Odyssee. Naturformen der Dichtung. Ueber d. Lehrgedicht (Goethe.) Verbindung des Nützlichen) mit dem Schönen (Beck.) Der Mensch (Herder.) Würde des Menschen. Drei Grundfehler d. Menschheit (Fichte.) Zweite olyn- thise Rede (Demosthenes.) Ezen olvasmányok gramm., styl, és tárgyi értelmezése. A német nyelvtan rendszeres ismétlése. írásbeli dolgozat havonként egy, az olvasmányok tartalma vagy kivonatolása németül. Tk. Hottmanu M. Német olvasókönyv 111. r. Történelem. Hét. óra. A renaisance okai és a nagy felfedezések. A reformatio és ellenreformatio. Vallás-háborúk A nagy hatalmak megalakulása és az állami élet kifejlődése. A felvilágosodott absolutismus. A forradalom előzményei. A franczia forradalom. A franczia császárság emelkedése és bukása. Az uj állami alakulások a bécsi congressusig bezárólag. A franczia forradalom hatása vallási, politikai és társadalmi tekintetben. Politikai mozgalmak 1848-ig. Tk. Vaszary Kolos III. r. Uj-kór. Természetrajz-. Állattan. Hét. 4 óra. Az állatok életműködései általában és egymással való összefüggésük ben. Sejt és szövettan. Az állatok szervei és szervrendszerei a.) vegetatio b.) állatéleti szervek c.) külérzéki szervek. A hét állatkor boücz-, élet- és rendszertani jellegei. Tk. Természetrajz 1. rész. Állattan, Kriesch János, V. kiadás 1883. Math. Hét. 3 óra. a.) Algebra: Zérus tagadó és tört kitevőjű hatvány mennyiségek. A kétszeres számok. A számrendszerek. különös tekintettel a tizes számrendszerre. A szorszámok és alkalmazásuk A szorszámi egyenletek, b) Geometria: A sik- háromszögtan és alkalmazása. Az algebra viszonya a geometriához)