Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1885

hogy midőn az iskola a szülők támogatására jön s a gyermek nevelésnél azok kötelességét részben átveszi: működésének sikere vagy sikertelensége vógmegoldást a szülőktől a gyermekek szivébe csepegtetett jó vagy rósz indulatok által nyer. A gyermek szíve a jó vagy rósz indulatok melegágya. A szülőktől, az első neveléstől és szoktatástól függ tehát, hogy a jóság és jóravalóság virágos kertjévé váljék az, vagy a gonosz indulatoknak mélyen legyökerező dúdvái, tövis bokrai, — a bűnök lepjék el s burjánozzanak föl abban. A miért is már akkor, midőn a gyermekben a szellemi élet első erői, az értelem és a szív először kezdenek megnyilatkozni, a meszsze látó nevelés és oktatás azonnal megkezdi jótékony munkáját. Már akkor kell, hogy a szülő a gyermek által észrevett dolgokról világos fogalmat s helyes ismeretet adva, a szivet a jó benyomások elfogadásává elkészítse, s az akarat elhatározását a jónak követésére s a rosztól való idegenkedésre szoktassa. Igen sok szülő azon téves és eléggé nem kárhoztatható hiedelemben él, hogy mind azt, a mit ö elmulaszt vagy nem képes, megtenni, majd az iskola pótolni fogja. Azért gondoskodnak arról, hogy gyermekeik jól táplálva és ruházva legyenek, hogy lépéseikre egy-egy tudatlan pesztra fölvigyázzon, velők társalogjon és játékaikat megossza, a kitől a legtöbb esetben a rosszat hallják, látják, igen gyakran a ferde szokásokat, a bűnt tanulják el; de nem gondoskodnak arról, hogy a nagyobbak és pedig első sorban saját maguk, előttök fontos tényezőknek, tekintélyeknek tűnjenek föl, kiknek jó tanácsait, intéseit és parancsolatját föltétlenül teljesíteni, a kik iránt tisztelettel és engedelmességgel viseltetni tartoznak. Mi természetesebb tehát, mint az, hogy az ily körülmények között fölserdült gyermek és ifjú, midőn az iskola vezetése alá. helyeztetik, rendesen engedetlen, akaratos, makacs, senkit és semmit tiszteletben nem részesít, könnyelmű s éppen azért állha-