Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1884
20 — ágyban a főnök teste után tapogatózott volna, s miután 3 szúrást intézett a főnök fekhelyére, a mint jött, elment, betette az ajtót s czellájába vonult. Másnap elhivatá a főnök s azt kérdezé tőle, hogy mit álmodott ? Atyám, azt álmodtam, hogy te anyádat meggyilkoltad, s engem anyád véres szelleme bosszuállásra hivott fel. Fölugrottam, s téged ágyadban agyon szúrtalak. Nemsokára verejtékkel boritva fölébredtem s megköszöntem az Istennek, hogy csak álom volt. Ezen műtét folyamatánál is az izmokat működésbe a képzelet hozza, mely ez esetben az alvónak minden lelki tehetségei fölött uralkodik. A materialismus tanai szerint ezen álombéli működési folyamatokat az agy önmagától hozza létre, pedig hát valamennyi lélektani jelenség inkább azt látszik igazolni, hogy az agy csupán eszköze a léleknek. Lám, a midőn járunk, a hús és csontok, melyekből a lábak állanak, nem mozognak maguktól, hanem mozgásba hozatnák egy ok áltál, mi nem a hús- és nem a csontra, hanem magára a lélekre vezethető vissza. A puha tömeg, melynek neve agy, eszköze a léleknek, mely különböző tehetségeivel ama müfo- lyamatokat eredményezi. Az agy nem gondolkozik a gondolatról, a fül nem hallja a zenét, a szem nem látja a világitó napot, nem érti a szemek beszédét, mindezen ténykedéseket amaz érzékek segítségével végzi maga a lélek*) Ha pedig ez igy áll, akkor nem nehéz következtetni arra is, hogy miután lelkünk az álomban oly szakadatlan tevékenységet folytat, az még akkor is folytatni fogja életét, tevékenységét, mikor a test kötelékeiből kiszakad; hogy jóllehet akkor egy egészen uj, rá nézve kétségtelenül nem természetes állapotba jut, de ott sem szűnik meg létezésének és működésének lehetősége **) *) Dr. Scheidcmacher i. m. **) Roullet de la Bouillerie Ferencz. Az ember. 120. 1. Ford. Nagy Alajos. Budapest, 1882. Bodó Ádám.
