Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1874

— 7 П. Magyarnyelvtan. Az igék és ezeknek minden szabályai. Kötszók és indulatszók. A szó- képzők, névképzők és igeképzők. A szó-összetétel. K. k. Bodnár Zsigmond magyarnyelvtana s ehez alkalmazva a Bodnár Zsigmond és Iványi István által az I. és II. osztály számára kiadott olvasó­könyvet. Mind két hétben gyakorlat. Hét. 3 óra. III. Latinnyelv. Minden nyelvtani szabályok, megtanulandó szók és közbeeső fordítandó gya­korlatokkal. Ezen felvett tananyag egy része házi és iskolai Írásbeli feladványul is alkalmaztatott. Ehez járult „Versus memoriales Emmanuelis Alvari, De Praeteritis et Supinis Verborum.“ Kiadva: Németh Antal által, s ez alkalmaztatott a megfelelő gyakorlatoknál. K. k. Szepesy Imre П. rész. Hét. 6 óra. IV. Földrajz. A magyar korona országai: a) Magyarország a vele szorosan egyesült Er- délyországgal. b) Tót- és Horváth ország: c) magyar tengervidék, d) a katonai határőrség, e) Dal- mátország. K. k. Földrajz a középiskolák használatára. Dr. Hunfalvy János. Hét. 3 óra. V. Természetrajz. Az állatországból: a madarak. — A növényország. — K. k. A termé­szetrajz elemei. Hanák Kér. János. Hét. 2 óra. VI. Mennyiségtan, a) számtan. A közönséges és tizedes törtek ismétlése. Viszonyok, ará­nyok. Egyszerű hármas szabály. Százalék számítás. A régi és uj mértékek ismertetése és átváltoz­tatása. K. k. Mocnik-Szabóki. Hét. 2 óra. b) Mértan. Három, négy és sok szögek ismertetése. Egyenes oldalú idomok • kerülete és területének kiszámítása, átalakítása és egyenlő részekre osztása. Arányosság és hasonlóság. K. k. Mocnik-Szabóki Hét. 3 óra. Ili. Osztály. I. Vallástan. K. k. Ó- és uj-szövetségi szent történetek Dr. Éltes Károlytól. Az ó-szövet­ség kezdetétől az uj-szövetségig. Hét. 2 óra. II. Magy árny elvtan. Az alaktan ismétlése mondattani alapon. Mondattan: egyszerű, bővített, összevont, egyszerűen összetett, többszörösen összetett mondat; szóegyeztetés, szóvonzat, szórend; helyesírás. Értelmes olvasás, az olvasottak előadása, tárgyi és mondattani elemzése az elmélettel párhuzamban. Elbeszélő és leiró költői müdarabok szavalása. írásbeli gyakorlatul mondái tárgyú olvasmányok, példázatok reproductions, a tananyag párhuzamosan Írásbeli gyakorlatokkal kisérve. K. k. Bodnár Zsigmondtól, olvasókönyv Bodnár Zs. és Iványi Istvántól. Hét. 3 óra. III. Latinnyetvtan. A mondat fogalma, ennek alkatrészei és felosztása. Az állítmánynak egyezése az alanynyal. Szóvonzat sajátító, tulajdonitó, tárgy és határozó esetről. Szepesy Imre Mondattana szerint. Alkalmazásul Hist. Ántiquae II. könyve. írásbeli gyakorlatul fordítási példák a mondattanból, magyarból latinra, hetenként egy iskolai gyakorlat. Hét. 5 óra. IV. Németnyelv. A főnév, melléknevek ejtegetése, melléknevek fokozása, rendes és rend­hagyó igék ragozása, számnevek és névmások ejtegetése, elöljárók, igehatározók, indulat és köt- szavak használata. Az olvasókönyvben eléforduló olvasmányok fordítása, elemezése. K. k. Riedl Szen­détől. Olvasókönyv Mozarttól I-ső kötet. Hét. 2 óra, V. Történelem. A magyarok őstörténete, vándorlásaik, honfoglalások vezéreik alatt stb. a Habsburgházból származott királyokig. K. k. „A magyarok története,* Horváth Mihály tói. Hét. 3 óra. VI. Számtan. Általános számokról. A négy számolásnem egytagú és több tagú algebrai kifejezésekkel. Hatványokról és gyökmennyiségekről. A négy számolásnem hatványmennyiségekkel. Hatványozás, tekintettel a gyöknek különféle arithmetikai alkatára. Négyzetre emelés és a négyzet­gyök kifejezése különös számoknál. Köbre emelés és a Köbgyöknek kifejezése különös számoknál. K. k. Számtan, középtanodák számára. Dr. Szabóky Adolf. Hét. 2 óra. VII. Mértani nézlettan. A görbe vonalokról. Ivek, körszeletek és középponti szögek. Hu­rok, kerületi szögek a körmetszetek. Metszők és érintők. A körök fekvése egymásra nézve. A körűiét osztása. Egyenes vonalú idomok a körben. Egyenes vonalú idomok a kör körül. A körnek mérése, kerülék, mentelék, hajtalék, kerékvonal, csigavonal, tojásdad vonal. Hetenként egy iskolai, 14 napban egy házi írásbeli gyakorlat. K. k. Mértani Nézlettan. Dr. Szabóky Adolf. Hét. 2 óra. Természettan. A természettan fogalma. A testek általános tulajdonságai. Vonzás tünemé­nyei. Nehézség, egyensúly, mozgás, egyszerű gépek, higtestok egyensúlya, légnemű testek feszereje és súlya. K„ k. Dr. Lutter Nándor természettana. Hét. 3 óra. IV. Osztály. I. Vallástan. Kézikönyv. 0- és uj-szövetségi szent történetek, Dr. Éltes Károlytól. Az új­szövetség kezdetétől végig. Hét. 2 óra. П. Magyarnyelv. Az irályról és fajairól általában. Az egyszerű (itt gyakorlati) irály kellékei. A gyakorlati irály, a legközönségesebb alkalmazásban. Okiratok. Előismeretek az okiratokhoz. Az okiratok három neme: nyilatkozatok, szerződések, váltók és ezeknek legismertebb és a gyakorlati ( életben leggyakrabban előforduló fajai. — Hangsúlyos olvasás, az olvasmányok tárgyi elemzése, К reproductioja és átalakítása. Elbeszélő és lyrai középfaju müdarabok szavalása. írásbeli dolgozatul Г" “ ~ E ^

Next

/
Thumbnails
Contents