Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1851
mint a' történelem lapjaira: nem említve a’ csaták vérmezeit, az Europa felett elvonult ujitó szellem Marosvásárhely polgárait is vallásos felekezetre osztván, a’ kath. ősegyház, a’ várbeli templom és kolostor falai közé szorula, az elhanyatlott kalholicismus ez utolsó töredék birtokából 1556—ik év Augustus hó 6-án Luther követői erőhatalmától szent Ferencz szerzeteseivel együtt száműzetett, zárdájukot a’ kolosvárival a* Tordai országgyűlés reform, iskolává alakitatni rendelte. Zivatar telyes 130 évnek kelle a1 mulóság tengerébe merülni, mig Lipót császár dicső uralkodása alatt íelderült vallásos életének örvendhetett; huzamos idők alatt nélkülözött lelkészről szabadabban gondoskodhatván a’ hét család főre leapadt kath. hívek, a1 körökbe visszahivatott világipap Székely ’Sigmond aggastyán lelkész személyében, ki eredmény-dús apostoli fáradhatlan buzgó működése harmadik évében (Szentmihály hó 23-kán 1703-ban) terhes lelki pásztorkodását nagy emlékű jesuita szerzetre ruházta, mely települése után népiskola nyitást jelentékeny feladataiból ki nem feledé; hanem az enyészetnek százados sírjából jótékony segélyek által alig emelkedett uj kis egyház pap-lak, és tanoda, 1705-ben a’ kurucz háború lángjaitól a’ város egyrészével elhamvadt; de a’ felette őrködő isteni gondviselés a' megszaporodott hívek, és jóltévök által mintegy phönix, poraiból ujéletre támadt. A' maros vidéki nem nagy számú kath. ifjúság, kurucz mozgalmak által a‘ kolosvári tanodáktól elszigeteltetve, biztos menhelyet, és oktatást ezen szerzelílakban talált; a’ székely magyarok, városi kereskedők, görögök, bészállásolt császári katonák gyermekeikből, nagyranevekedett, ’s több osztályra rendezett iskolai népesség tanítására, általuk fizetett világi tanítót is használtak segédül, a’ gondos szülök várakozásának, és szent hivatásaiknak elegettéendők. így ada kezdetet az idő vihara középtanodánknak; első alapot 1712-ben hallhatatlan érdemű Hevenesí Gábor jesuita szerzet főnöke, négyezer forintot alapítványul szegény tanulók élelmezésire, alkalmas nevelöház felállítása végett kétszáz forintot adományozván. A’ közhasznú intézet létrehozását Gyergyó Szárhegyi T. Lázár Ferencz, hat egész tutajnak, munkás ácsok küldése, a’ várostól nyert cserefák, és más jóltévök járuléksegélye annyira előmozdították, miszerént az említett évben 200 tanulóra elkészült emeletes épületnek felső részében 15 alapilványos növendék lakást, élelmet: az alsóban vallás-külömbség nélkül szép számú tanon- czolt élvezték a’ tanítás áldásait. A’ szent ügy előmozdítására intézett törekvéssel szembe hatalmas anyagi és szellemi akadályok nehezültek; ezeknek élin állott nyomasztó szegénységük mellett, az uralkodó vallásos vakbuzgóság szülte ellenszenv, a’ társas élet békés folyamát feltartoztató politicai bel- vih^rok; továbbá ki nem maradtak a’ sors utó csapásai, e’ század 9-dik és 19-dik éveiben a’ dühöngő pestis ezerenként taszitá sirba a’ sokat szenvedett polgárokat; a’ halálos kínokkal küszdőknek vigaszt nyújtott 2 jesuita esett áldozatul; a’ császári védsereg kéntetett mind # annyiszor biztosabb vidékre vonulni, a1 tanuló ifjúság félbehagyni a' tanpályát. • A’ békövetkezett piaczi díszes egyház építése, a’ tanintézetnek 1727-ben megszerzett szomszéd telekre áttételit igényelte. A’ felderült szebb kor reggelén bővebb gyarapulásnak indult tanoda jóltévőinek díszkoszorujában fénylik, a’ tudományok hű barátja, a1 szerzet derék elnöke Molindes Ferencz 1732-ben terjedelmesebb tanodát követelő közszükség igényeire ezer forinttal járult, melyből ötszáz tanulóra alkalmas iskolai épület 3 pinczével, vendéglővel ellátva keletkezését vette 8 évek múlva használhatót; ezen tanodái épület kapcsolatában piaczra kinyúló kőház hatszáz forinttal elsajátítatván. szerzeményeik rendsora béyégeztetett, a’ középtanoda mostoha idők viharaiból uj életre, önállóságra emelkedett, egy-százados életén felyül jelenleg huszonkettődikét számlálja.
