Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1851
— 4 — Kelet a' zsenge tudományok, és művészetek bölcsője, első mesterei: Babylon, Phoenicia és Egyptom, kiktől mint tanvezérektöl, a1 világ részeibe elözönlőitek. Továbbá az emberi nemzet történelmei a1 tanintézeteket felkarolt országokat, tartományokat, a’ miveltség, közjóllét, hatalom által, a’ népek mindennapi soraiból kiemelve mutatják az utóvilágnak; ’s midőn más nemzetek a’ tudatlanság setét homályában elenyésztek, amazoknál mint a’ vitézség, miveltség felsőbb fokozatán állóknál, a’ tudományok, művészetek, mesterségek tagadhatatlan emlékeit nem csak hirdetik, hanem korunkig fenmaradt tiszteletes romjaira őszintén hivatkoznak. Mirenézve az egyes emberek, népek, országok, birodalmak nagyságának életfája minden idő- korban a’ magános, és köztanodai intézetekből csírázott, és növekedett; honnan mint gazdag forrásokból a’ virágos réteken szétömledezett csendes patak nedve által milliárd növények nyertek élvezetet tökélybeni haladást; ezeknél tűntek fel halhatatlan nevet kiérdemült világhírű bölcsek, művészek, költők, honboldogitó hazafiak, hősök, 's a’ minden tekintetben nagy emberek. Mellőzve az ó és uj korszakból elősorolhatók tömegét, tegyünk egy rövid visszapillantást a’ többek közt Egyptom, Persia, Göröghon, és Róma őskori múltjára, ’s az előadót-^ tak valóját igazolva tapasztalandjuk. £ Aethiopiából kapta első miveit lakóit Egyptom, mellyet úgy tekintett a’ hajdonkor, mint kezdeményezett zene, és tudományok hazáját a’ papi egyedáruskodás alatt, kik a’ hét osztályra rendezett nemzet növendékeit, különféle tanodákban szülőik osztálya életmódja szerint oktatták: a’ kereskedés tanulmányánál az irás bétanitásában kitünöleg forgolódtak. Egyptom miveltsége korát a’ Ptolomeusok alatt élte: itt tanáljuk a’ papir-növénynek írásra alkalmaztát. Alexandria mutat mindenek előtt hetvenezer darabból álló könyvtárt, tudományosságának legbiztosabb hagyományát. A’ Faraók és Ptolomeusok ideiben világszerte híres Egyptomot nevezetesebbé teszik a’ heliopolisi és alexandriai tanodák, mellyek nagy embereket képezvén uj alakot ölte a’ nemzet, .’s minden magasztosra lelkesült; de ellenokozta végromlásával, ’s a’ nemzetnek közbejött sülyedésével utóbb nem méltánylott intézetek hiányát a’ magános oktatások se kipótolni, se biztosítani nem tudván, elenyésztek; volt nagyságuk őskori tudományos szelleműknek máinapig csudálatos emlékeit nagy számú gúláikban, ritka müveik remek maradványban hagyták hátra: ’s már 23. évszázad előtt a’ „tiszteletes régiség“ nevét viselték. Ezen emberi müveknek ha bár rajzait vizsgálja a’ tudományok barátja, mellyek mintegy da- czolni, mérkőzni látszatnak az örökkévalósággal; ha visszagondol mindazon nemzetekre, virágzott városokra, tartományokra mellyeket amazok láttak létrejöni. és elenyészni: ha a’ titkos jövő homályába pillant egy jövőkor ezer alakú eseményeire, mellyeknek mindaddig szem- tanujok leszen mig leroskadva a’ föld poraiba elegyednek, mély borzadás futja el egész valóját, ’s hálaérzetre olvad szive a’ tanodák annyi jótékonyságiért, mellyekből az emberi miveltség, nagyság, tudományosság, erényesség első csirája kifejlett. Midőn az ős per’sák növendékei a’ köznevelés örömeit élvezték, az állam mint ssyjhti helyettes, a’ haza minden hat éves fiát ápoló gondnpkságába vette, mint jobbléte, mint fel- emelkedésének alapja örökítve volt; mellyel egész Ázsiának ura lelt, ’s nagy hatalmát fen- * tartotta, valameddig hő feladatának nézte a’ testet gymnasticaval erősíteni, a’ lelket igaznak^ jónak ösmeretében tökéletesitni: hanem a’ puhaság, a’ kényelem ölében elszenderülve nem becsült közintézeteik hanyatlása eredeti kicsinségökbe döntötte. A’ mágus név alatt ösmeretes bölcsek, papok a’ tudományok őrei voltak. Az ó kornak nem sok tartománya mutathat reme- kebb maradványokat a’ kétezer év előtt elpusztult Persepolisnál maradt nagyszerű emlékeknél, mellyek az egykor keblükben virágzott tudományt, művészetet koronként hirdették a’ világnak. f
