Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1851

— 13 —

Sparta a test mivelésévei erős houfiait nevelve uralkodása alapját anyagi erőre fektette: Ellenben Alhaene szellemi felsőségben kereste dicsőségét; egyik anyagi, másik a’ szellemiségnek hódolt; e’ két lényeges különbségben fogyatkozott még egy tényező a’ nem eléggé méltányolt szív nemesítése, holott ezen szent háromságnak összehangzását igényli az emberiség jólléte, a’ tanintézetek feladata.

Felvilágult korunk múltjában mely Göröghon, és Róma tudományainak örököse sajnoson tapasztaljuk, hogy midőn amazok gymnasiumaiban szellemi mivelés mellett ép, erős, egészséges emberek képeztettek, ennek idves volta számos nemzetektől nem eléggé méltányoltatolt, különösen Magyarhonunkban az elme tökélyére íordittatolt tanodáink egész eljárása. A’ természet szava: a’ lelki erőket nem szabad a’ testinek rovására, vagy sérelmével mivelni, tudva azt, hogy a' test műszere a’ léleknek, 's csak ép egészséges testben lakhatik erős lélek; itt működhetik a' végre, hogy földi és mennyei hivatása körét bétöltse. Vágynak betegségek, melyek a‘ sokatülő tudósok, tisztviselők öröksége volt; időnkben pedig ifjainkat szállja meg, •mint a' rendetlen nevelési módnak egyik nyomasztó eredménye. A’ testi lelki növelésnek párhuzamban haladása a' tanulmányoknak a! növendékkor ereihez szabályozása vezeti a' tökély magas fokára a' fejlődő nemzedéket; különben a’ legidvesb tanrendszerben az igen sok betű megöli a’ lelket, elsorvasztja a’ testet, és az álladalom a’ tanintézetekből, mint hivatalnokok képezdéjéböl, egészséges közhasznú miveit polgárok, munkás egyének helyett, egy tömeg féltudós, élhetetlen nyavalyás egyéneket nyer. Valahára ütött a' gondviselés órája, ’s száze- zerek imádott óhajtása valósult, a' mit századok hanyagsága, vagy kevésre becsülése figyelemre nem méltatott, annak új tanrendünkben felvirulását hálás érzettel tiszteljük, ‘s hazánkban a’ gymnasium évezredektől viselt nevéhez visszanyerte jelentőségit, a’ nélkülözve volt testi gyakorlat (gymnastica) felkarolva áll. a’ szellemi mellett új tanrendszerünk szerkezetében.

§•

Az ó tanrend a' haza minden növendékeit egyaránt a’ felsőbb tudományokra készité, a’ gyakorlati életre törekvő ifjak számos tanéveiket jövendő hivatásukkal összekangzásban nem lévő tanulmányoknak kéntettek áldozni; de béközeledett az időkor, melyben a’ reáliskolák megnyilandnak, hogy a’ haza minden gyermeke a’ közélet külön nemeire alapösméreteket nyerhessen. —

A' műipariskolák szükségit látták a’ hatalmasok, az értelmesek, 's mégis a' kór igénye kiáltó szózatára egy szegény székelyli telte az első áldozatot Gyergyó Remetei Dávid Mózes Antffl 1846-ban tízezer váltó Rftot szentelő, hogy nem csak a' világ kereskedésétől, hanem minden jobb sors forrásától a’ nagy birodalom végpontjain elszigetelt székely nemzetnek szerencsétlen helyzetében Székely-Udvarhelyen felállítandó müipariskola által, melyre több szé- • l^elv közönségek, és magánosok szívesen ígérték áldozataikot, nemzet boldogító élettan segédeszközei nyujtatnának. *)

Dávid Antal az erdélyi f. kir. kormányszékhez lett felterjesztései után a' tanulmányi pénztár kezelésé-«, S ben mind a’ tízezer forint alapítványa, mind ez után a’ magánosok, és közönségek bejövendő adományai elfogadtatást nyertek; jelen sorok Írójától is 1851-ben az érd. cs. k. fökormányszék rendeletéből az idves czélra aláirt száz forint ajánlata hivataloson felvétetett. A’ tízezer forintnak egy része Dávid Antal életében a' nevezett pénztárba; a' másik halála után eladatott házbirtoka árából Maros-Vásárhely városának biztosíték mellett kamatra 1851-ben kiadatott. A’ becses emlékű alapit- ványozónak helyeslésre méltatott feltételoi szerént, Székely-Udvarhely városában, a' közszükségnek