Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 34-35. (2014-2015)

Articles

Néhány gondolat a Kis-Szamos völgyének Árpád-kori településterületéről (11-13. század első fele) 65

(természetesen településeket is takaró) templomos helyekkel. Ez alapján talán előre léphetünk a nagyobb középkori falvak hálózatának, a megtelepedés súlypontjainak megismerése felé, ezzel pedig többé-kevésbé az úthálózat alapját is képesek leszünk megrajzolni, hiszen a templomok irányába és mellettük, funkciójukból adódóan, út kellett hogy vezessen.25 így a 12. századból ismert Kolozsakna temploma mellett a 13. századból már 21 templomos helyet vagy települést, illetőleg várat ismerünk (Bodonkút, Dés, Désakna, Egeres, Felsőtök, Gyalu, Kajántó, Kisbács, Nagykapus, Magyarszentpál, Magyarvalkó, Méra, Néma, Szamosújvárnémeti, Szászfenes, Szék, Szentbenedek, Türe, Vista).26 E források kapcsán szükséges megjegyeznünk, hogy a feltárt temetők tökéletesen szemléltetik azt a fontos észrevételt, hogy a 13. századi kútfőkben megjelent templomos településeket visszakeltezhetjük akár egy évszázaddal korábbra,27 vagyis az intenzív templomépítések sokkal korábbi időpontban kezdődtek el. Ugyanis ahol régészeti ásatás (is) folyt, mindegyik esetben sikerült megtalálni a 12. századi templomot és annak (általában érmékkel keltezett)28 temetőjét. Kidé és Nemeszsuk ebből a szempontból még frappánsabb válasszal szolgál, hiszen a település először 1332-ben említett temploma, illetve ennek temetői valójában már a 12. században léteztek, vagyis majdhogynem 200 évvel első írott adatolásuk előtt. Ez utóbbi megállapítás elég egyértelműen rávilágít arra, hogy a jelenleg is álló templomok régészeti kutatása, a Kis-Szamos településterületéről újabb, eddig ismeretlen adatokkal bővítheti meglehetősen hézagos ismereteinket.

A Kis-Szamos Árpád-kori településterületének képét ugyanakkor, ha nem is pontos, de újabb adatokkal gazdagítja a településrégészet. A Kolozsvár környékéről előkerült teleprészletek, kultúrrétegek és szórványleletek, ha egyelőre mégoly szűkösek is, mégis arra engednek következtetni, hogy sokkal sűrűbb települési tömböt képzelhetünk el a volt vármegyeközpontot jelképező vár körzetében, már 11. századi kezdeti időszakában is, mint korábban gyanítottuk.29 Kisebb településegységek léte a mai város központjában, illetve a Szamos bal partján, már

25 Stibrányi 2008, 194.

26 Entz 1994.

27 A régészeti kutatások elégtelensége miatt nem tudunk egyetérteni Entz Géza ezen mondataival: „Minthogy a maradandó anyagból készült épületekről még a 12. századból is csak szórványosan tudunk, valószínű, hogy korábban fa- és sövény templomok elégíthették ki a falu vallásos szükségleteit.” Entz 1994, 30.

28 Doboka, Kolozsmonostor, Kidé.

29 Gáli et al. 2014.

a 11-12. században is biztosra vehető, amit pl. a kajántói településrészletek (I. László-pénz) egyértelműen bizonyítanak. Kérdés marad, hogy Felek irányában a településterület meddig terjedt a kora középkorban. Sajnos erről, egyelőre, semmilyen adatunk nincs (11. kép).

Mindezen adatokat összefüggésükben vizsgálva az a részleges kép alakult ki a Kis-Szamos völgyi településhálózattal kapcsolatban, hogy ez a 11-12. században elsősorban Kolozsvár környékén koncentrálódott. Ennek magyarázatát a vármegyeközpont közelségében kell keresni, az okot viszont, amely ezt a települési koncentrációt indokolja, egyértelműen a sólelőhelyek létében, hiszen véleményünk szerint ez volt a kiváltója a

10. századi hódításnak is.

A sólelőhelyek koncentrációja alapján, amelyet összehasonlítottunk a lelőhelyek szóródásával és a dokumentumokban megjelenő településnevekkel, újabb településkoncentráció a Doboka-Szék környéki régióban van, illetve elszórtan egy-két lelet Dés felé is előfordul. E perspektívából ítélve úgy látjuk, hogy a kora középkori településhálózatok kialakulását a nyersanyagforrás vonzata határozta meg, elsősorban természetesen a sólelőhelyek. A dobokai III. vártérségben feltárt vasmegmunkáló műhely,30 illetve talán a hasonló nemeszsuki31 műhely előkerülése alapján gyanítható, hogy a területen gyepvasat is lehetett találni (ez elsősorban mocsaras, tőzeges helyeken, reduktív környezetben képződik). A 10. századi Kárpát-medence perspektívájában Heckenast Gusztáv és Nováki Gyula szerint két vaskohászati központ működött, melyek feltehetőleg elsősorban a hadsereg igényeit elégítették ki,32 a helyi szükségletet all. században, amint azt a dobokai eset is jelzi, lokálisan látták el.

A korai, 12. századi településhálózatot összekötő úthálózat rekonstruálását a régészeti és okleveles adatok alapján csupán nagy fenntartásokkal lehet elvégezni, mivel az úthálózatot jelző korai templomok régészeti azonosítása csak kis arányban történt meg. Azonban, ha abból a rendelkezésre álló adatsorból indulunk ki, hogy a Kis-Szamos mellékvölgyeiben fekvő Kidé33 és Vista korai, 12. századi templomait

30 Gáli - Laczkó 2013, 91.

31 loan Stanciu információi.

32 Heckenast et al. 1968; Gömöri 1996, 63-64.

33 Csók Zsolt 2013-as ásatása. Benkő Levente idézi Csók véleményét, éspedig hogy ez a templom Szent István korabeli, azonban erre semmilyen bizonyítékot nem említ. Ugyancsak Benkő említi Daróczi Ferenc néhai magyarvistai református lelkész és esperes gépírásos egyháztörténeti összefoglalóját, amelynek 2. oldala ezt tartalmazta: „(...) 1911-ben Budapestről a Magyar Műemlékek Bizottsá-