Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
92 M.Takács trebuie sä amintim si pe acelea ctitorite departe de centrele rezidentiale, in unele cazuri nici mäcar ínainte de 971, adicä in epoca existentei Primului Stat Bulgar, ci la cumpäna veacurilor X-XI, cänd in Macedonia a fost infiintat un stat-urmas, special, sub conducerea autoproclamatului Jar Samuil. De acest grup de biserici apartine amintita Sv. Sofia din Ochrida, precum si Ag. Ghermanos (Sv.Gherman) aflatä pe maiul lacului Prespa-Micä.80 (PI. 4/5) Aceastä din urmä bisericä trebuie sä о evidentiem in mod special in contextui lucrärii noastre, deoarece, in prima etapä de construire, planul navei longitudinale al clädirii se apropia de pätrat.81 Prin mentionarea bisericii de la Prespa, am atras deja in tablóul lucrärii noastre un monument pe care о insemnatä parte a specialistilor nu íl leagä de Primul Stat Bulgar sau de statul-urmas macedonean al acestuia. Abordarea lor se justificä prin faptul cä structura spatialä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc apare in Balcani intr-un areal múlt mai amplu decät extinderea Primului Stat Bulgar. Din literatura de specialitate putem afla date referitoare la aproape 50 (!) de biserici in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc, care din diverse considerente, cu grad diferit de credibilitate, au fost datate in secolele IX-XI ori VIII-XII.82 Am depäsi limitele lucrärii noastre prin realizarea catalogului acestor biserici si verificarea datärilor. Astfel, ne rämäne sä enumeräm cäteva biserici, mai frecvent citate, apói vom evidentia cäteva tendinte fundamentale. De pe teritoriul Greciei, din grupul amintitelor biserici fac parte ambele biserici83 ale mänästirii Hosios Lukas din Stiris, sase biserici din Atena printre care Kapnikarea,84 Panagia Gorgoepekoos85 si Ag. Elias,86 apoi bisericä mänästirii Hosios Melentios de pe muntele Kitharion,87 Panagia Panaxiotissa88 din Gavrolimi, Ano Lampabo din Hierin,89 Panaghia ton Chalkeon,90 din Thessaloniki; in Macedonia 80 Soustal et al. 1995, col. 1091-1092. 81 Subliniazä in mod special aceste fenomene: Tonev 1969, 95. 82 Trateazä sintetic aceastä structurä spatialä, mentionänd amänuntit si exemplele din Evul Mediu timpuriu: Schmuck 1991, col. 355-374. 83 Krautheimer 1986, fig. 297; Mango 1986, 124, fig. 170-172. 84 Travlos 1966, rändul 382, fig. 12. 85 Travlos 1966, rändul 382, fig. 12; Mango 1986, fig. 202. 86 Moutsopoulos 1989, 761, fig. 89. 87 Koder 1971, col. 1149-1150, fig. 26. 88 Hetherington 1991, 95. 89 Moutsopoulos 1989, 761, fig. 90. 90 Mango 1986, 120, fig. 165-166. központoktól távolabb létesültek, egyes esetekben már nem is 971 előtt, azaz az I. bolgár állam fennállásának idején, hanem a 10-11. század fordulóján, amikor Macedóniában e bolgár államnak egy sajátos utódállama létesült, egy Sámuel nevű, önjelölt cár vezetése alatt. E templomok körébe tartozik a már említett ochridai Sv. Sofija, valamint a Kis-Prespai tó partján álló Ag. Germanosz (=Sv. German) (4. t. 5.)80 stb. Ez utóbbi, kisméretű templomot dolgozatunk témája miatt külön is ki kell emelnünk, hiszen a Szt. Germanosznak szentelt épület széles hosszházának alaprajza az 1. építési fázisban a négyzethez közelített.81 A prespai templom említése által már egy olyan emléket is bevontunk áttekintésünkbe, amelyet a szakemberek egy jelentős része már nem köt az I. bolgár államhoz vagy annak macedóniai utódállamához. Megközelítésüket az indokolja, hogy a keresztkupolás térszerkezet a koraközépkori Balkánon az I. bolgár állam kiterjedésénél jóval szélesebb körben bukkan fel. Közel ötven(!) olyan keresztkupolás templom adatairól szerezhetünk tudomást a szakirodalomból, amelyet különböző indokok alapján, és különböző szintű megbízhatósággal a 9-11. vagy a 8-12. századra kelteztek.82 Jelen munkánk kereteit szétfeszítené e templomok pontos adattárának a megszerkesztése, és az egyes keltezések ellenőrzése. így csak néhány gyakrabban idézett templomot sorolunk fel, majd pedig néhány alaptendenciát emelünk ki röviden. A mai Görögország területén a koraközépkori, keresztkupolás templomok körébe tartozik a méltán világhírű sztiriszi, Hosziosz Lukasz-monostor mindkét temploma83, továbbá hat athéni templom, köztük a Kapnikarea84, a Panagia Gorgoepékoosz85 és az Ag. Elias86, továbbá a Kitharion-hegyi Hosziosz Melentiosz-kolostor temploma,87 a gavrolimi Panagia Panaxiotissa88, a hlerini Ano Lampabo89, a thesszaloniki Panaghia ton Chalkeon,90 Macedóniában a drenovoi Bogorodicina crkva91, Albániában a dropulli 80 Soustal et al. 1995, 1091-1092. oszlop. 81 Külön kiemeli e jellegzetességet: Tonev (főszerk.) 1969, 95. 82 Összefoglalóan értekezik e térszerkezetről, részletesen kitérve a korai középkori példákra is: Schmuck 1991, 355-374. oszlop. 83 Krautheimer 1986, 297. ábra; Mango 1986,124,170-172. ábra. 84 Travlos 1966, 382. sor, 12. ábra. 85 Travlos 1966, 382. sor, 12. ábra; Mango 1986, 202. kép. 86 Moutsopoulos 1989, 761, 89. ábra. 87 Koder 1971, 1149-1150. oszlop, 26. ábra. 88 Hetherington 1991,95. 89 Moutsopoulos 1989, 761, 90. ábra. 90 Mango 1986, 120, 165-166. ábra. 91 Nenadovic 1980,115-116. a háromhajós bazilikák között
