Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
74 Á. Ferencz-Mátéfi - P. Ureche - R. Varga, Sarmizegetusa, com. Sarmizegetusa, jud. Hunedoara [Ulpia Traiana Sarmizegetusa], CCA 2008, 2009, nr. 78, 189-192. Protase 1971 D. Protase, Riturile funerare la daci si daco-romani (Bucuresti 1971) Roman et al. 2002 C. Roman - A. Paki - V. Rusu-Bolindet - A. Isacu- E. Bota - M. Bodea - F. Marcu - T. Tecar, Rosia Montaná, com. Rosia Montaná, jud. Alba [Alburnus Maior]. Punct: Proprietatea lui lustin Balea, CCA 2001,2002, nr. 184. Rusu 1974-1975 A. Rusu, Vestigii dacice si románé in zona Hunedoarei, Sargetia 11-12, 1974-1975,351-352. Rusu 1983 A. Rusu, Necropola romanä de la Muncelu-Brad, jud. Hunedoara, MatCercArh 17, 1983, 291-294. Sämärghitan 2003 A. M. Sämärghitan, Poezia funerarä in Dacia, in: M. Bärbulescu (Ed.), Funeraria Dacoromana. Arheologia funerarä a Daciei romane (Cluj- Napoca2003) 170-195. Rezumat ín literatura arheologicä a Daciei romane au fost identificate si publicate pänä acum peste 805 de unitäti funerare: incinte funerare, tumuli, ringuri sau clädiri funerare. Articolul de fatä propune analiza lor comparativa din punct de vedere morfologic si al ritului funerar, referindu-se in acelasi timp la problematica mormintelor de tip Mala-Kopasnica-Sase. Datele statistice ínlesnesc formularea ráspunsului la intrebarea dacä aceste clädiri erau construite pentru о intreagä familie, ori pentru о singurä persoanä. Doar in categoria incintelor funerare se pot evidencia un numär de peste patru morminte. La tumuli si ringuri foarte rar gäsim mai mult decát un singur mormänt. Scurtu 2004 F. Scurtu, Rosia Montanä, com. Rosia Montanä, jud. Alba. Punct: Täul Secuilor, CCÁ 2003, 2004, nr. 165, 22-24. Simion et al. 2003 M. Simion - D. Vleja - V. Niculescu, Corna, com. Rosia Montanä, jud. Alba. Punct: Täul Gäuri (proprietatea Basil Cosma), CCA 2002, 2003, nr. 63,105-106. Simion et al. 2004 M. Simion - V. Apostol - D. Vleja, Alburnus Maior II. Monumentul funerar circular. The circular funeral monument (Bucharest 2004) Téglás 1890 G. Téglás, A korábiai római bányászat és kettős sírmezeje Zalatna közelében, ArchKözl 16, 1890, 1-40. Ágota FERENCZ-MÁTÉFI Babe§-Bolyai University Cluj-Napoca, RO Kivonat A római Daciából eddig több mint 805 sírkertet, tumuluszt, kőgyűrűt és kő felépítményt ismerünk. Jelen tanulmány a morfológiai értékelésük mellett, a temetkezési rítus szempontjából vizsgálja ezeket, illetve a Mala-Kopasnica-Sase-típusú sírok kérdését is tárgyalja. Vajon ezek a sírépítmények valóban egy egész család nyugvóhelyéül szolgáltak, vagy vannak olyan típusok, amelyeket egyetlen személy számára készítettek? A statisztikai adatok tanúsága szerint négynél több sírral csupán a sírkertek kategóriájában számolhatunk, a többi típus esetében csak elvétve bukkan fel egynél több sír.
