Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Dendrokronológiai vizsgálatok a marosvásárhelyi vártemplomban 313 A szentély falainak és a szentély jelenlegi boltozatának megerősítését szolgálják a fedélszerkezet alatt, a szentély északi és déli falába beépített vonóvasak. A vonóvasakon nagyméretű fenyőfagerendák fekszenek, amelyek szerepe ma a szentélyboltozat felfüggesztése: a boltozat egyes pontjait fémsodronnyal erősítették fel a fenyőfagerendákhoz és néhol a vonóvasakhoz. (14. kép) A gerendák mérete: 18x23-24 cm. A vonóvasak - vastraverz megnevezéssel - és a rájuk fektetett fagerendák Debreczeni László 1941-ben készített felmérésein már szerepelnek. A nagyméretű fenyőfagerendák közül kettőből fűrészeltünk teljes keresztmetszetű famintát dendrokronológiai elemzéshez 2011-ben (30. és 31. minta). A szentély feletti fenyőfa-szerkezetek és a vonóvasakra fektetett fenyőfagerendák keltezése 2011-ben fafajmeghatározásra és dendrokronológiai elemzésre 6 famintát vettünk a szentély feletti fedélszerkezetet megerősítő fenyőfa-szerkezetek elemeiből, és 2 mintát a vonóvasakra fektetett fenyőfa-gerendákból. A minták sugár-, húr- és keresztirányú metszetének mikroszkópos vizsgálata során megállapítottuk, hogy a fenyőszerkezetekből származó minták (24-29.) lucfenyőből (Picea abies KARST.), a vonóvasakra fektetett fenyőfagerendák való minták (30-31.) pedig jegenyefenyőből (Abies alba MILL.) származnak. Alacsony évgyűrűszám miatt a lucfenyő-szerkezetből három minta sajnos eleve alkalmatlan dendrokronológiai elemzésre (24., 25. és 28. minta) - a minták mindössze 25-27 évgyűrűt tartalmaznak, és fiókkiváltó gerendákból, valamint fiókgerendából származnak. 14. kép: a szentély boltozata feletti vonóvasakra fektetett fenyőgerendák (30. minta) A hat faminta évgyűrűinek lemérését követően összehasonlítottuk egymással az adatsorokat, amiből az derült ki, hogy a két jegenyefenyő-minta egyidős. A 30. és 31. minta adatainak átlagolásával kapott 111 éves adatsort két, egymástól független keltezett kronológia is 1776 és 1886 közé helyezett: a besztercei evangélikus templom fedélszerkezetének megerősítéséből származó jegenyefenyő-mintákból összeállított évgyűrűsor, valamint a Vatra Dornei-környéki középmagas-hegyi recens fenyők alapján összeállított kronológia.24 Tekintettel arra, hogy egyik minta sem tartalmazta a záróévgyűrűt, a keltezés szerint a vonóvasakra fektetett egyik gerenda 1884 után, a másik vizsgált gerenda 1886 után kivágott jegenyefenyőből származik. Láthattuk, hogy a vonóvasakra fektetett vizsgált jegenyefenyő-gerendák 1884, illetve 1886 után kivágott fákból származnak. Megfigyeléseink szerint ezekhez a gerendákhoz erősítették fel a boltozat elemeit, így a fenyőfa-gerendák nagy valószínűséggel a szentélyboltozat 1906-1907- ben lezajlott átépítése során kerülhettek mai helyükre.25 Mindkét gerenda pontosan négyszög keresztmetszetű, vagyis elképzelhető, hogy a megmunkálás során akár 20 külső évgyűrű is eltűnt a sarkoknál. (14. kép) A lucfenyő minták sem egymással, sem más lucfenyő-adatsorral, illetve -kronológiával nem egyeztek, így dendrokronológiai keltezésük egyelőre nem lehetséges. Ha dendrokronológiai módszerrel egyelőre nem is sikerült a szentély feletti fedélszerkezet lucfenyőből készített szerkezeteit keltezni, írott adatok egyértelműen utalnak a megerősítés idejére. 2012-ben egy konferencián, az itt tárgyalt akkori eredmények bemutatása után Kirizsán Imola hívta fel a figyelmünket, hogy Debreczeni László készítette 1941-ben a megerősítés terveit, amelyet Balogh Ferenc az építészről írt könyvében közölt is.26 Ha összevetjük a terveket és a mai fedélszerkezet felméréseit, láthatjuk, hogy a fedélszerkezet megerősítése tehát Debreczeni László tervei szerint valósult meg. Az 1941. évi, illetve utána következő egyházi levéltári iratok alapján minden 24 Összehasonlítási értékek: a besztercei adatsorral: t = 11.63, Gw = 80.5/99.9%, a Vatra Dornei-környéki kronológiával: t = 7.32, Gw = 73.2/99.9%. A besztercei adatsort a dél-német és a dél-lengyel jegenyefenyő-kronológia datálta, a keltezésben Tornász Wazny lengyel dendrorkonológus volt segítségünkre. A Vatra Dornei-környéki fenyő-kronológiát Ionéi Popa bocsátotta rendelkezésünkre. Mindkettőjüknek hálásan köszönjük a segítséget. 25 Soós 2010. 26 Balogh 1983, 37. kép.
