Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
304 Botár i. - Grynaeus A. - Tóth В. - Walgraffe D. Megállapíthatjuk, hogy az állásjeleket és illesztési jeleket alapvetően igen következetesen használták: minden elemet helyének megfelelően megjelöltek, abban azonban vannak eltérések, ahogy már említettük, hogy a hosszabb elemeket minden csatlakozásnál megjelölték-e, vagy csak egyszer.16 A 22. állásban sem a szarufákon, sem a kötőgerendán nem találtunk rendszernek megfelelő ácsjelet (a mellékállás többi eredeti elemét a későbbi megerősítés során mind eltávolították). Az északi szarufán mindössze egy négyzetes jelet találtunk. A szarufákon viszont látható az eredeti alsó szögletkötők lapolási helye, ami alapján feltételezhetjük, hogy eredetiek. Az eddig tárgyalt állás- és illesztési jeleken kívül megfigyelhető még egy fajta jelzés, mégpedig az eredeti szerkezet kakasülőin, nyugatról az első 9 állásban. Az állás számának megfelelő római számot véstek a kakasülő közepére a keleti oldalon.17 A tölgyfa-fedélszerkezet több szarufáján és kötőgerendáján igényesen megfaragott vájatot figyeltünk meg az elemek végéhez közel, egy vagy két sarkon. (10. kép) Feltételezésünk szerint 16 Ezen kívül találtunk néhány, rendszertől eltérő jelölési módot. Nyugatról az 1. állásban két csatlakozásnál is használtak olyan jelet, ami a többi állásban nem fordul elő. A déli szarufán és a hozzá csatlakozó déli ferdefüggesztőn két vonalat lehet látni, valamint az északi szarufa felső torokgerendához való találkozási pontjánál egy T-alakú jel látható, holott - a rendszer szerint - ezekre a csatlakozási helyekre is egy-egy vésett vonal kellett volna kerüljön. Ezen kívül a székoszlopokba és könyökfákba vésett, ütött jelek sem a további jelrendszerhez igazodnak: a középső székoszlop alsó részén használt nyíl alakú jelet leszámítva a többi jel (három esetben egy vésett vonal, és egyszer háromszög) eltér a főállásokban egyébként következetesen használt jelektől. Valószínűleg arról lehet szó, hogy az első állás építésénél még nem tisztult le a későbbiekben használt jelölési rendszer. További eltérés nyugatról a 7. állásban figyelhető meg: az északi oszlopon, az északi szarufán és - a ferdefüggesztő kivételével - az összes hozzá csatlakozó elemen 11 villám formájú jel (4) látható, holott ebben az állásban 12 jelet kellett volna használni. Ez félrevezető lehetett, hiszen nyugatról a 8. állásban is 11 villám formájú jelet használtak, de itt a rendszernek megfelelően. Ennek oka egyelőre számunkra ismeretlen. Ezen kívül két állásban lehet megfigyelni a jelölések hiányát. A 8. állás tölgy kötőgerendáján nem találtunk egyáltalán jelet, pedig a gerendavégek eredetiek, nem javítottak, viszont megfigyelhető az eredetileg hozzá kapcsolódó szögletkötők lapolási fészke. Ezek alapján, valamint a kötőgerendából vett faminta dendrokronológiai keltezése alapján (18. minta) mégis eredetinek kell tartanunk a 8. állás kötőgerendáját. A 2. állás északi szarufáján sem látni ma állásjelzést, azonban feltételezhető, hogy a kötőgerenda közelében volt a jel, csak a szarufa végét később javították. 17 A 2. és 6. állásban hiányzik ez a jel, mert ott nem eredetiek a kakasülők, hanem a későbbi mellékállás-megerősítéseknél kiváltották fenyőfa fogópárokkal. Ez alapján lehet, hogy a 10. állás kakasülőjén is volt eredetileg jel. 10. kép: szarufán megfigyelhető vésett vájat ezeknek a váj átoknak a kifaragott gerendák felhúzásában lehetett szerepe. A 20. állásban az északi szarufa alsó végén látható vájat vágja az állásjelzést. Ha helyes a feltételezésünk, akkor értelemszerűen először összeépítették az állást, helyüknek megfelelően megjelölték az elemeket, majd utána faragták ki a vájatot, hogy felhúzhassák a gerendát.18 A szentély feletti tölgyfa-fedélszerkezet elemeinek dendrokronológiai elemzése A szentély feletti tölgyfa-fedélszerkezetből három alkalommal összesen 37 famintát vettünk dendrokronológiai elemzésre. 2010-ben 6 elemből (15-20. minta), 2011-ben további 5 elemből (21-23., 32-33. minta), majd 2013-ban újabb 26 elemből vettünk furatmintát koronafúróval (40-65. minta). A 37 minta 18 A homoróddaróci (Draas, Dráuseni) evangélikus templom szentélye feletti fedélszerkezet szarufáin láthattunk hasonlóan igényesen vésett, szintén a faelem végén található, de a gerendavégen következetesen két sarkon is megjelenő vájatokat. A homoróddaróci templom 2008-ban elvégzett dendrokronológiai kutatása során a szentély feletti fedélszerkezetből vett 8 keltezhető faminta alapján megállapíthattuk, hogy a szerkezetet 1478/1479 telén kivágott tölgyfákból építették.
