Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
298 Botár i. - Grynaeus A. - Tóth В. - Walgraffe D. ] 11 n i n ; I п 111 и i I п I i 1 ■ ■ ■" ■ 1 ■ ‘ ■ ' ■ 1 1 ’ ' \ { •■ ! ’ ■ ■ I I ___з^^;. 0 i c : „у____t-i .3___d 11 LI LI Щ IJ IIJ1 У IIi IJI Ц lilЖ a g - □ □ П g p on fl 0 ° n flptJ0 В 13 0 И— 0 5 m 4. ábra: a szentély feletti fedélszerkezet hosszmetszeti felmérése (Köllő Miklós, 2011.) ismert, hogy a templom két középkori harangját 1856-ban újraöntötték. A mai harangszerkezet feletti, kelet-nyugati irányú, északi gerendából és a mai harangtartó szerkezet alatt, a nyugati észak-déli gerendából származó faminták (4. és 13. minta) datálását minden valószínűség szerint az új haranggal hozhatjuk összefüggésbe. A szentély feletti fedélszerkezet leírása, az elemekből vett faminták dendrokronológiai elemzése és a szerkezet rekonstruált építéstörténete A szentély feletti fedélszerkezet tekintetében munkánk elsődleges célja a fedélszék korának dendrokronológiai módszerrel történő meghatározása volt. Nincs tudomásunk olyan korábbi művészet-, vagy építészettörténeti munkáról, amely a fedélszerkezet építéstörténetét tárgyalná, vagy az arra vonatkozó írott adatokat gyűjtötte volna össze. A már említett 1601-ben és 1602-ben történt város- és templomdúláson kívül, valamint Debreczeni László 1941-ben elkészített templomfelmérésén kívül nem volt számunkra ismert más, a fedélszerkezet építéstörténetére vonatkozó írott adat. Ez okból alapvetően saját megfigyeléseinkre, kutatásainkra támaszkodhattunk. Első helyszíni munkánk során, 2010-ben már láthattuk, hogy a szerkezeten több építkezés is nyomot hagyott. (4. ábra, 7. kép) Jól elkülöníthető a fedélszerkezet - vésett ácsjelekkel megjelölt tölgyfa elemekből és félfecskefarkú kötésekkel megépített - eredetinek tűnő magja. (5-6. ábra) A tölgyfa-szerkezet egyes elemeinek javításán, pótlásán kívül később nagyarányú beavatkozás történt, ugyanis a tölgyfa-szerkezet alatt fenyőfából készített, fiókgerendás - fiókkiváltó gerendás szerkezet helyezkedik el. (5-6. 7. kép: a szentély feletti fedélszerkezet nyugatról ábra) Ezzel egy időben fenyőfából készített függesztőműves szerkezet került hat állásba az eredeti belső elemek eltávolításával. (7. ábra) Dendrokronológiai vizsgálatra ez évben a szentély tölgyfa-fedélszerkezetének 6 eleméből vettünk famintát (15-20. minta). A szerkezetek alapos megismerése és a dendrokronológiai keltezések helyes értelmezése, valamint az eredeti szerkezet rekonstrukciója céljából 2011 -ben építészeti felméréseket készítettünk Köllő Miklós építész közreműködésével.14 Ezen kívül feltérképeztük az elemeken látható ácsjeleket, hogy megismerhessük a jelek használatának rendszerét, és állásról-állásra dokumentáltuk minden egyes elem jellemzőit. Megvizsgáltuk és dokumentáltuk az elem anyagát (tölgy- vagy fenyőfa), a rajta található ácsjelet, vagy a jel hiányát, a másodlagos felhasználásra 14 Elkészítettük a szerkezet alaprajzi, három hosszmetszeti és három keresztmetszeti felmérését. Ez utóbbiak a három különböző állástípust mutatják be (fő-, mellék-, valamint megerősített mellékállás). Ezen kívül pontos állapotfelmérést készítettünk két állásról: a 4. főállásról (7. állás) 1:25-ös léptékben, valamint a 18. állásról l:50-es léptékben.
