Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Dendrokronológiai vizsgálatok a marosvásárhelyi vártemplomban 293 Jelen tanulmányban a toronyban és szentély feletti fedélszerkezetben vett faminták dendrokronológiai elemzésének eredményeiről számolunk be a szentély feletti fedélszerkezet építészeti és építéstörténeti felméréseinek, valamint elméleti rekonstrukcióinak bemutatásával.7 A toronyban vett faminták dendrokronológiai elemzése, a toronyra vonatkozó építéstörténeti következtetések A marosvásárhelyi vártemplom tornyának falába beépített faelemek dendrokronológiai kutatása alapvetően a toronyban található történeti faszerkezetek és ez által a torony építésének, illetve javításainak kormeghatározására irányult. A toronyalj boltozott. A toronybelsőt az első emeleten lévő, keleti falban nyíló bejáraton keresztül lehet megközelíteni. A toronytestbe lépve feltűnik, hogy az eredeti szintek ma már teljesen hiányoznak, a harangok szintjére nem az egykori födémeken keresztül, hanem a falak mellett húzódó falépcsőkön juthatunk fel, amelyek Debreczeni László 1941-ben készült felmérésén már szerepelnek. (1. ábra) A dendrokronológiai vizsgálathoz a toronyban 2010-ben 14 faelemből, 2013-ban 3 elemből vettünk mintát. A faminták a torony tetőszerkezetének elemeiből (1-3., 6. minta), a mai harangállás elemeiből (7-9. minta), a korábbi harangszerkezet megmaradt alépítményéből (10-14. minta), valamint az 1. és 2. emelet egykori három födémgerendájából (37-39. minta) származnak. Helyszíni munkáink során mindig nagy hangsúlyt fektetünk annak vizsgálatára, hogy a faelem elsődleges vagy másodlagos beépítésben található-e, helyzete alapján építés korabelinek tekinthető-e. A marosvásárhelyi ferences templom tornya esetében nem állt módunkban a kiválasztott elemeket minden említett szempont szerint megvizsgálni, ugyanis a torony belső falfelülete vakolt és meszelt, a gerendák fészkeinek környezete nem látható. (4. kép) Egyetlen esetben, a mai harangtartó szerkezet alatt, a nyugati, észak-déli irányú gerendánál figyelhettük 7 A 2010-ben és 2011-ben végzett helyszíni munkálatokat és a faminták elemzését a Maros Megyei Múzeum támogatta, a 2013-ban végzett helyszíni és laboratóriumi munka, továbbá jelen tanulmány megírása az OTKA К 100983. számú kutatás része (Erdélyi történeti faszerkezetek és faberendezések dendrokronológiai kutatása). A famintákat a Csíkszeredái Erdélyi Dendrokronológiai Laboratóriumban elemeztük. A szentély feletti fedélszerkezet építészeti felmérését Köllő Miklós építész készítette, segítségét ezúton is köszönjük. 3. kép: a szentély feletti fedélszerkezet keletről 4. kép: a torony északkeleti belső sarka a mai harangállás alatt (a 12. faminta helye) 5. kép: a toronysisak szerkezete
