Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
DENDROKRONOLOGIAI VIZSGALATOK A MAROSVÁSÁRHELYI VÁRTEMPLOMBAN BOTÁR ISTVÁN, GRYNAEUS ANDRÁS, TÓTH BOGLÁRKA, WALGRAFFE DENIS Kulcsszavak: Marosvásárhely - ferences templom, dendrokronológia, történeti fedélszerkezet, torony, keltezés Keywords: Tárgu Mure? - franciscan friary, roof structure, tower, dendrochronology, chronology Cuvinte cheie: Tärgu Mure? - mänästire franciscanä, dendrocronologie, ?arpantä, turn, datare A tanulmány a marosvásárhelyi református vártemplom, egykori ferences templom tornyának fa elemeiből és szentély-fedélszerkezetéből származó minták dendrokronológiai vizsgálata szerint, valamint építéstörténeti megfigyelések alapján a torony és a szentély-fedélszerkezet építéstörténetét tárja fel. A torony esetében nem lehet azonosítani építés korabeli elemeket, a keltezett fa elemek mindegyike 1602-1603 körül kivágott fákból származik, azaz már az 1601-1602. évi templomdúlást követő helyreállításhoz kapcsolható. A szentély tetőszerkezetéről azonban kiderült, hogy középkori eredetű, 1479/1480-ban kivágott fákból épült fel, és jelentős részben túlélte a 17. század eleji dúlásokat. A 17. század eleji pusztítás a szerkezet északi felét érintette leginkább. A helyreállítás során 1602/1603 telén kivágott fákból készült elemekkel javították a sérült részeket az eredeti szerkezetnek megfelelően, és követték a korábbi ácsjelrendszert is. A tanulmányban részletesen bemutatjuk a középkori fedélszék szerkezetét, ácsjel-rendszerét, a későbbi beavatkozások jellegzetességeit, illetve a tetőszerkezet építési periódusait is. Marosvásárhely egyik legfontosabb középkori építészeti emléke az egykori ferences templom, amelynek hatalmas, négyfiatornyos tornya a város egyik jelképe. (1. kép) A manapság vártemplomként említett, reformátusok által használt templom téglatornyának építését Entz Géza a 15. század első felére - közepére teszi, és feltételesen Hunyadi János nevéhez köti.1 Ez a nézet a témával foglalkozó művészettörténészek körében általánosan elfogadott. Az elmúlt évszázadok pusztításai és átépítései ellenére az épületnek több olyan faszerkezete van, amelyek keltezése fontos építéstörténeti adatokkal szolgálhat. Erre a legalkalmasabb módszer a dendrokronológia, amely optimális esetben akár fél éves pontossággal is keltezheti a szerkezethez használt fák kivágását. A ferences kolostor épületeinek régészeti ásatását vezető Soós Zoltán 2010-ben a templomtorony építési idejének új, természettudományos módszerrel történő meghatározását kezdeményezte, és felkérést kaptunk tőle, hogy végezzük el a toronyba beépített faelemekből vett minták 1 A művészettörténeti keltezésen túl Entz fontos adatként említi, hogy Kelemen Lajos a torony friss vakolatába bekarcolva Johannes Hunyadi nevével együtt arab jegyekkel írt 1442-es évszámot látott. Kelemen 1945, 62; Entz 1990, 41, 44; Entz 1996, 108. A templomnak két 15. századi harangja is volt, amelyek már csak Orbán Balázs leírásából ismertek. Orbán 1870, 128. dendrokronológiai vizsgálatát, a faelemek évgyűrűelemzés alapján történő kormeghatározását.2 Ugyanő hívta fel a figyelmünket a szentély feletti fedélszerkezetre. A 2010-ben végzett első mintavétel során az épület bejárásakor kiderült, hogy a szentély feletti, középkorinak tűnő tölgyfa-fedélszerkezet vizsgálatának (igényes félfecskefarkú ácskötések, különböző formájú ácsjelek) valóban fontos építéstörténeti hozadéka lehet. (2-3. kép)3 így ez alkalommal a torony faelemein kívül a szentély feletti fedélszerkezet elemeiből is vettünk famintákat (1-20. minta). A templom történeti faszerkezeteinek - a tetőszerkezetek, és a toronyba beépített födémek, faelemek - dendrokronológiai vizsgálata azért fontos kérdés, mert noha a források szerint 1601-ben, majd 1602-ben a hajdúk feldúlták és felégették a várost és a templomot, 2 A torony építési idejének meghatározása nem csak önmagában a vásárhelyi ferences építészet szempontjából fontos. Entz Géza szerint ugyanis a marosvásárhelyi torony a Székelyföldön nagy hatást fejtett ki: mintaként szolgálhatott a székely falvak hasonlóan épített, hatalmas nyugati tornyai számára. Néhány csíki templomtorony 17. századi dendrokronológiai keltezése miatt ez számunkra is érdekes kérdés volt. Botár et al. 2006. További irodalom a dendrokronológia módszeréről általában: Grynaeus 2004, Grynaeus 2011, Schweingruber 1983, Flechter 1978. 3 Entz 1996, 74.: „Marosvásárhelyen 1400 körül épült a ferencesek nagyméretű temploma és kolostora.” MARISIA XXXIII, 2013, p. 291-315.
