Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
116 M. Takács а schitelor de plan publicate de Radu Heitel reiese din faptul, cä in urma säpäturilor Danielei Marcu Istrate aceste date au fost modificate, dupä cum urmeazä: lungimea bisericii 20,71 m, lätimea 12 m204). Un punct de vedere care nu poate fi neglijat: axa longitudinalä a bisericii - conform ambelor säpäturi - este paralelä, ba aproape coincide cu cea a catedralei romano-catolice. Fundatia observata la säpäturile lui Radu Heitel, simplä, se putea integra bine in arhitectura sacralä a Ungariei din secolul al XI-lea. Deja Károly Kozák a observat in prima parte a anilor 1960 cä printre bisericile epodi intemeierii regatului ungar clädirile cu navä longitudinalä neimpärtitä, respectiv cu о absida cu plan in semicerc constituie un grup semnificativ.205 A facut mai multe greseli doar in enumerarea exemplelor. Astfel dupä о triere mai severä a monumentelor vor intra ín acest grup biserica timpurie de längä catedrala din Győr,206 precum si biserica de la Vésztő-Csoltmonostor,207 respectiv prima fazä de construire a asa-zisei biserici protopopiale din Visegrád,208 ori prima fazä a mai sus amintitei biserici din Celldömölk.209 (Pl. 6/2) Primul pás ín analizarea säpäturilor din 2011 -2012 trebuie sä fie clarificarea intrebärii: ce ziduri de fundatie noi, neobservate, respectiv nefixate mai inainte au apärut, deoarece acesta este acél nou element, din cauza cäruia reconstituirea lui Daniela Marcu Istrate a trebuit sä difere de tipul de bisericä ce se poate citi pe planul publicat de Radu Heitel. Säpätura de salvare din 2011-2012 a corectat, respectiv a dezvoltat schitele publicate de Radu Heitel. Pe de-о parte a iesit la ivealä cä nava longitudinalä a bisericii cercetate a fost mai latä, cu cca 4,4 m decät cei 7,6 m din planul lui Heitel. Iar ca un al doilea punct trebuie sä trimitem la faptul cä in treimea centralä a navei longitudinale ample, apropiate de un pätrat, s-a reusit identificarea a patru fundatii de pilon, cu plan pätrat. Este importantä si dispunerea in plan a celor patru fundatii de pilon, deoarece acestea - la fel, ín conformitate cu plánul prezentat la Satu Mare - au fost amplasate in colturile unui pätrat cu laturile de 2 m. Dupä cum am mentionat deja, Daniela Marcu Istrate a interpretat aceste fundatii ca párti din biserica din Evul Mediu timpuriu. 204 Marcu-Istrate 2013, datele provin de pe un diapozitív (slide) prezentat la prelegere. 205 Kozák 1966, 51-55; Kozák 1967, 141-145. 206 Kozák 1989-1990, 318 (fig. 1, 2). Interpretarea „istoricä” atasatä descrierii bisericii este desigur forjatä. 207 Juhász 2000, 287 (figura nenumerotatä) 208 Szőke 1986, 7; Mecsi 2010, fig. 1. 209 Kozák 1961, 118, fig. 3. (A Radu Heitel által közölt alaprajzi vázlatok pontosságának a mértékét jól jelzi az, hogy D. Marcu Istrate ásatásai nyomán ezen adatok az alábbiak szerint módosultak: a templom hossza 20,71 m, szélessége 12 m204) Nem elhanyagolható szempont viszont az, hogy a templom hossztengelye - mindkét ásatás szerint - párhuzamos, sőt majdnem meg is egyezik a katolikus székesegyház hossztengelyével. A Radu Heitel ásatásán megfigyelt, egyszerű templomalapot jól be lehetett illeszteni all. századi Magyarország szakrális építészetébe. Már Kozák Károly felfigyelt arra az 1960-as évek első felében, hogy a magyar államalapítás korának templomai között szignifikáns csoportot alkotnak az osztatlan hosszházzal, illetve egyetlen, félkör alakú apszissal rendelkező épületek.205 Csak a példák felsorolásában vétett több hibát, így az épületanyag szigorúbb átrostálása után e csoportba a győri székesegyház melletti korai templom,206 valamint a Vésztő-Csoltmonostori,207 illetve a visegrádi ún. esperesi templom208 1. építési fázisa, vagy a már hivatkozott celldömölki templomnak209 az 1. fázisa (6. t. 2.) sorolandó. A 2011-12-es ásatás elemzésének első pontja annak tisztázása kell legyen, milyen új, korábban meg nem figyelt, illetve nem rögzített vonulatú alapfalak kerültek elő, mert ez az az új elem, amelynek következtében Daniela Marcu Istrate rekonstrukciója el kellett térjen a Radu Heitel által közölt feltárási alaprajzról leolvasható templomtípustól. A 2011-12-es leletmentés két ponton javította, illetve bővítette a Radu Heitel által közzé tett alaprajzi vázlatokat. Fény derült egyfelől arra, hogy a vizsgált templom hosszháza jóval, mintegy 4,4 méterrel szélesebb volt a Heitelféle alaprajzról leolvasható 7,6 méternél. Második pontként pedig arra kell utalni, hogy a széles, négyszöghöz közelítő alaprajzú hosszház középső harmadában négy, négyszög alaprajzú pilléralapot sikerült feltárni. A négy pilléralap alaprajzi elrendezése is lényeges, mert ezeket - szintén a Szatmárnémetiben bemutatott alaprajz tanulsága szerint - egy 2 méter oldalhosszúságú négyzet sarkaiban helyezték el. Mint már fentebb utaltunk rá, D. Marcu Istrate a koraközépkori templom részeként értelmezte ezeket az alapozásokat. 204 Marcu-Istrate 2013, az adatok az előadás során bemutatott egyik diáról származnak. 205 Kozák 1966, 51-55; Kozák 1967, 141-145. 206 Kozák 1989-1990, 318, 1, 2, kép. A templom leírásához csatolt „történeti” interpretáció természetesen túlfeszített. 207 Juhász 2000, 287, számozatlan ábra. 208 Szőke 1986, 7; Mecsi 2010, 1. kép. 209 Kozák 1961, 118, 3. kép.
