Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerari privind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... 107 de zid descoperite. Prin säpätura de salvare au fost identificate din mica bisericä absida din nord-vest precum si fragmente ale arcului absidei din nord-est. (Din pacate traveea de sud-est a bisericii a fost distrusä farä urmä de cátre construirea unui cavou ín epoca barocului). Din fundatiile scoase la lumina se poate conchide cu maré grad de sigurantä, cä biserica de dimensiuni mici consta dintr-un spatiu cu plan pätrat, cu cäte о absidä atasatä pe cel putin trei laturi. Kralovánszky a reconstituit structura spatialä cu patru abside, si a descris-o ca un exemplu al tipului in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. La acest punct insä trebuie sä fim de acord cu Károly Kozák, care - revizuind pärerea lui Kralovánszky - a definit structura spatialä datä ca tetraconc.169 In baza fragmentelor de fundatie aceasta pare intr-adevär solutia cea mai verosimilä. Desi nu se poate exclude nici varianta cä in partea de sud-vest a micii biserici din Székesfehérvár nu s-a aflat о absidä ci un portal, si astfei biserica avea structurä spatialä nu cu patru ci cu trei lobi.170 Iar in privinta neclaritätilor cronologice171 trebuie semnalat mai intäi, cä cercetätorul s-а bazat in datare nu pe vestigii, ci pe locul topografic al bisericii si un document din secolul al XV-lea. Semn al incadrärii cronologice nesigure este faptul cä Ernő Marosi a interpretat fundatiile scoase la ivealä ca о capelä baptismalä nu mai veche decät de la cumpäna secolelor XI-XII,172 iar Gergely Búzás s-а sträduit sä identifice surse scrise care sä sustinä datarea din secolul al Xl-lea.173 Jinänd cont de cele enun|ate pare evidentä concluzia finalä: ar fi mare nevoie de cercetarea de revizuire a capelei din Székesfehérvár, in speranta unei descoperiri norocoase, care ar contribui la solutionarea problemelor de planimetrie si cronologie. In cercetarea in Ungaria a tipului de bisericä in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc constatäm similitudini cu investigarea 169 Kozák 1985,126. 170 Aceastä idee a fost prima oarä descrisä de cätre Sándor Tóth intr-un studiu al cärui titlu trimite la un grup de clädiri cu tótul diferit: Tóth 1975, 319. Stabileste intäietatea lui Sándor Tóth: Szakács 2012, 10. 171 Indreptätit a stabilit un fapt in legäturä cu biserica cu hramul Sf. Petru si Pavel din Székesfehérvár Károly Mesterházy: „Aceastä bisericä, chiar dacä facem abstractie de marile lipsuri ce se manifestä la fundatie, si reconstructia sa о acceptäm ca find autenticä, e imposibil de datat. Nu are vestigii arheologice. Astfel datarea sa nicidecum nu e sigurä, si poate fi múlt mai tárzie.” Károly Mesterházy: Cím nélküli hozzászólás. (Comentariu fara titlu), in: Kállay 1987-1988, 70. 172 Marosi 1986, 91. 173 Búzás 1999, 138-139, nóta 25. Comentariu accentuat pentru aceastä propunere: Szakács 2012, 11, nóta 42. leletmentés során a kis templomból csupán az északnyugati apszist, valamint az északkeleti apszis ívének részleteit sikerült kibontani. (A templom délkeleti traktusát egy barokk kori kripta építése sajnos nyomtalanul megsemmisítette.) A feltárt alapfalakból biztosnak tűnő módon levonható azon következtetés, hogy az egykori kisméretű templom egy központi, négyzet alaprajzú térből állt, amelynek legalább három oldalához egy-egy apszis csatlakozott. Kralovánszky négy apszissal rekonstruálta a térszerkezetet, és azt a keresztkupolás típus egyik példájaként írta le. E ponton azonban igazat kell adnunk Kozák Károlynak, aki - Kralovánszky nézetét revideálva - az adott térszerkezetet tetrakonchoszként határozta meg.169 A feltárt alapfal-részletek alapján tényleg ez tűnik a legvalószínűbb megoldásnak. Bár az sem kizárt, hogy a kis székesfehérvári templom délnyugati oldalán nem apszis volt, hanem egy kapuzat, és így a templom nem négy-, hanem háromkaréjos térszerkezettel bírt.170 A kronológiai bizonytalanságok171 vonatkozásában pedig első helyen arra kell utalni, hogy a feltáró a keltezést nem a leletanyagra, hanem a templom topográfiai helyére, illetve egy 15. századi forrásra alapozta. A bizonytalan kronológiai besorolás jele, hogy a feltárt alapfalakat Marosi Ernő egy, a 11-12. század fordulójánál nem korábbi keresztelőkápolnaként értelmezte,172 Búzás Gergely pedig a 11. századi keltezés mellett igyekezett írott forrásokat felsorakoztatni.173 Az elmondottak alapján nyilvánvaló a végkövetkeztetés: nagy szükség lenne a székesfehérvári kápolna revíziós feltárására. Annak a reményében, hogy egy remélt szerencsés lelet hozzásegíthet a térszerkezeti, illetve kronológiai problémák megoldásához. A négykaréjos templomok kutatástörténetéhez hasonlókat tapasztalni a keresztkupolás templomtípus magyarországi kutatástörténetében. A kutatás hosszú időn át nem ismerte fel ezen 169 Kozák 1985, 126. 170 E gondolatot elsőként Tóth Sándor írta le egy olyan tanulmányban, amelynek címe egészen más emlékkörre utal: Tóth 1975, 319. Rögzíti Tóth Sándor elsőbbségének a tényét Szakács 2012, 10. 171 Joggal szegezett le egy tényt a székesfehérvári Szt. Péter és Pál-titulusú templomról Mesterházy Károly: „E templom, még ha a nagy hiányosságoktól, melyek az alapokban jelentkeznek, el is tekintünk, és hitelesnek fogadjuk el rekonstrukcióját, keltezhetetlen. Régészeti leletekkel nem rendelkezik. így jelen korhatározása koránt sem biztos, és jóval későbbi is lehet.” Mesterházy Károly: Cím nélküli hozzászólás, in: Kállay 1987-1988, 70. 172 Marosi 1986, 91. 173 Búzás 1999, 138-139, 25. jegyzet. Hangsúlyosan utal e felvetésre: Szakács 2012, 11, 42. jegyzet.
