Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
Considerariprivind bisericile ce configureazä crucea... / Gondolatok a keresztet alaprajzukban... 103 capela descoperitä la vest de biserica mänästireascä din Schlittern, cu plan in cruce greacä, cu datare ín secolul al X-lea.152 (Pl. 5/9) Biserica colegialei íntemeiate in 1036 din Beromünster (Elvetia) aduce concluzii si mai importante decát cele trei exemple precedente.153 (Pl. 5/8) Aici, la vest de biserica bazilicalá, in axul longitudinal al bisericii, a fost ridicatä, foarte probabil in prima parte a secolului al XI-lea capela Sf. Petru. Iar in incheiere trebuie sä menponäm capela Sf. Cruce sfintitä in 1094, cu plan ín cruce latina, avänd cor absidal in bratul de est al crucii, de la mänästirea Sf. Pantaleon din Köln.154 (PI. 5/10) Aceastä capelä a fost construitä la est de biserica mänästirii, längä zidul sudic al corului cu trei abside. Rezumänd cele spuse: bisericile tratate pe scurt mai sus exemplificä bine faptul cä intr-adevär se poate demonstra necesitatea reprezentärii crucii in plan respectiv in configuratia spatialä in arhitectura ecleziasticä a Europei de Vest si Centrale in secolele IX-XI, hind totodatä adevärat si faptul cä aceastä necesitate nu a jucat nicidecum un rol atät de central ca in Imperiul Bizantin si in teritoriile limitrofe. Fára indoialä, arhitectii epodi carolingiene si ottoniene au folosit prototipuri provenind din Imperiul Bizantin in cursul aplicärii intentiei reprezentärii crucii in plan si/sau structurä spatialä. Ipoteza unei asemenea origini este justificata la bisericile mari cu plan cruciform, respectiv la tipul de bisericä ín cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc. Preluarea poate fi consideratä mai reusitä in cazul bisericii de dimensiuni mari, cu plan cruciform, deoarece sistemul planimetric/de structurä spatialä al fazei 3. a construirii S. Marco din Venetia (Pl. 3/8) si-a gäsit calea si in arhitectura romanicä din Franta.155 Pe cänd - cum am mentionat mai sus - planul in cruce greacä cu cupola asezatä in traveea de mijloc din Europa Centralä si de Vest, abia s-а räspändit altundeva decät in Italia, ori - cum vom vedea mai jós - in Ungaria Arpadianä. Cele douä tipuri de structurä spatialä amintite nu pot rezolva in sine problema provenientei clädirilor cu plan tri- si tetraconc, de dimensiuni mici, precum si a capelelor cu plan in cruce. La exemplele din epoca carolingianä si ottonianä a acestor douä tipuri planimetrice e justihcat sä contäm pe influenta clädirilor ce au supravietuit epoch migratiilor, respectiv a arhitecturii din Italia, care nu numai mediau 152 Untermann 1999, fig. 14. 153 Untermann 1999, 60, fig. 13. 154 Untermann 1999, fig. 17. '55 périgereux - St-Front: Conant 1987, 289. kápolna, 10. századi keltezéssel.152 (5. t. 9.) Az előző három példánál is fontosabb tanulságokat hordoz az 1036-ban alapított beromünsteri (Svájc) társaskáptalan temploma.153 (5. t. 8.) Itt a bazilikális térszerkezetű templomtól nyugatra, a templom hossztengelyében épült meg a Szt. Péter-titulusú, kereszt alaprajzú kápolna, joggal sejthetően a 11. század első felében. Végül pedig utalni kell a kölni Szt. Pantaleon-titulusú monostor, 1094-ben felszentelt, latinkereszt alaprajzú, keleti keresztszárában apszidális szentélyrésszel rendelkező, Szt. Kereszt-titulusú kápolnájára.154 (5. t. 10.) E kápolna a monostortemplom keleti oldalához, a háromapszisos szentélyfej déli záró fala mellé épült. Az elmondottakat összefoglalva: az előzőekben csak röviden utalt templomok jól példázzák azt, hogy a kereszt alaprajzi, illetve térszerkezeti megjelenítése iránti igény igenis kimutatható Nyugat- és Közép-Európa 9-11. századi szakrális építészetében, bár az is tény, hogy ezen igény korántsem játszott olyan központi szerepet, mint a Bizánci birodalomban és peremterületein. Az sem lehet kétséges, hogy a Karoling-, illetve Ottó-kor építészei részint a Bizánci birodalomból származó előképeket használtak fel a kereszt alaprajzi és/vagy térszerkezeti megjelenítésére irányuló törekvés megvalósítása során. Egy ilyen származtatást különösen a nagyméretű, kereszt alaprajzú templomok, illetve a keresztkupolás templomtípus esetében jogos feltételezni. A nagyméretű, kereszt alaprajzú templom esetében tekinthető az átvétel sikeresebbnek, hiszen a velencei S. Marco 3. építési fázisának (3. t. 8.) alaprajzi/térszerkezeti rendszere a francia romanikába is utat talált.155 Ezzel szemben viszont - mint fentebb utaltunk rá - a keresztkupolás térszerkezet Nyugat-, illetve Közép-Európában alig terjedt el máshol, mint Itáliában, vagy - amint erről alább lesz szó - az Árpád-kori Magyarországon. Az előzőekben említett két térszerkezet azonban önmagában nem alkalmas arra, hogy a kis alapterületű tri-, illetve tetrakonchoszok, valamint a kereszt alaprajzú kápolnák eredeztetését megoldja. E két alaprajzi típus Karoling- és Ottó-kori példái esetében érdemes számolni a népvándorlást átvészelő épületek, illetve a bizánci előképeket nemcsak közvetítő, hanem önálló kiindulópontként is szolgáló itáliai építészet hatásával. 152 Untermann 1999, 14. ábra. 153 Untermann 1999, 60, 13. ábra 154 Untermann 1999, 17. ábra. 155 Périgereux - St-Front: Conant 1987, 289.
