Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 33/4. (2013)
Articles
98 M. Takács Sä incepem conturarea panoramei promise cu clädirile cu plan tri- sau tetraconc, acestea fiind cele mai cunoscute. De clädirile cu acest plan s-а ocupat un lung sir de istorici de arhitecturä din Europa Occidentalä. in general, s-a subliniat faptul cä planul triconc si tetraconc este caracteristic clädirilor mai mici ale unor centre ecleziastice mai mari, care nu au fost utilizate pentru slujbe regulate, ci au indeplinit functii specifice, ca baptisterii ori capele (paradise). Existenta acestor clädiri poate fi evidentiatä in Italia, Franta de Sud, in arhitectura ottonianä a Imperiului German, precum si in arhitectura Europei de Est. ín Italia de Nord, acest tip se concentreazä ín Lombardia, dar analogii se gäsesc si in Veneto. Acestei categorii ii apartin, in Italia, capela Santa Croce din Bergamo115 si baptisteriile din Galliano,116 Mariano Comense117 si Concordia Saggitaria,118 (Pl. 3/1) precum si celebra San Satiro din Milano.119 Din Franta, de pe valea räului Rhóne, trebuie sä amintim capela cu hramul Saint Croix din Montmajour,120 precum si capela de cimitir din Saint-Romain-Le-Puy.121 Dintre monumentele Imperiului German, meritä sä refinem baptisteriul din Avolsheim122 (Franta), tetraconcul descoperit prin säpäturile din Unterhaun,123 precum si capela trilobatä cu hramul Toti Sfintii de längä domui din Regensburg.124 (Pl. 3/2) Incercarea de a contura un tablou complet al analogiilor si prefigurärilor structurii spatiale men(ionate trebuie sä aibä ín vedere cä sistemul planimetric triconc si tetraconc poate fi remarcat si in arhitectura Boemiei si Poloniei, state in curs de formare la momentul trecerii dintre milenii. Dintre exemplele din Boemia, facem trimitere la tetraconcul din Sázava125 si Reporyje126 de längä Praga, iar pentru cele din Polonia, la „rotonda B” 127 din Wawel (Cracovia), precum si la capela 115 Poggiani Keller et al. 1992,1, 2 (hartä); Moris - Pellegrini 2003. 116 Chierici 1978, 243; Kling 1995, 186-192; Szakács 2012, 8, a deseris pe scurt, in maghiarä, caracteristicile de configurate spatialä ale clädirii. 117 Chierici 1978, 367; Kling 1995, 109-111, 230-234; Simone Zopfi - Blockley 2005. 1,8 Mascarin et al. 2008. 119 Kubach - Elbern 1966, 32, fig. 9; Kubach 1975, 52. 120 Laule - Laule 1996,169 (plan respectiv fig. nenumerotatä) 121 Reynard 1995, 33, fig. 11. 122 Haug - Will 1970, 26; Jacobsen et al. 1991, 40 (fig. nenumerotatä) 123 Untermann 1999, 57, fig. 2. 124 Kubach 1975, 366, 427; Traeger 1980. 125 Kralovánszky 1984, 134, fig. 16. 126 Kralovánszky 1984, 133, fig. 15. 127 Kralovánszky 1984, 134, fig. 17. Kezdjük áttekintésünket a három- vagy négykaréjos épületekkel, ismertségük okán. Az ilyen alaprajzú épületekkel nyugat-európai építészettörténészek sora foglalkozott. Rendszerint kiemelve, hogy a tri-, illetve tetrakonchoszok nagyobb egyházi központok olyan kisebb épületei, amelyeket nem rendszeres misézésre használtak, hanem sajátos szerepköröket töltöttek be, így kápolnaként vagy baptisteriumként szolgáltak. Ilyen épületek kimutathatók Itáliában, Dél-Franciaországban, a Német-Római birodalom Ottó-kori építészetében, valamint Kelet-Közép-Európa építészetében is. Észak-Itáliában az emlékanyag Lombardiában sűrűsödik, de Venetoban is akadni párhuzamra. E körbe tartozik Itáliában a bergamoi Santa Croce-titulusú kápolna,115 a gallianoi,116 Mariano Comense-i,117 illetve a Concordia Saggitaria-i118 battistero (3. t. 1.), valamint a méltán világhírű milánói San Satiro.119 Franciaországból, a Rhőne-folyó völgyéből a montmajouri Saint Croix-titulusú kápolnára,120 valamint a Saint-Romain-Le-Puy-i temetőkápolnára121 kell utalnunk. A Német birodalom egykori területének műemlékei közül pedig az avolsheimi122 (Fr.) baptisteriumról, az unterhauni ásatással feltárt tetrakonchoszról,123 valamint a regensburgi dóm melletti, háromkaréjos térszerkezetű, Mindszentek-titulusú kápolnáról124 kell megemlékeznünk. (3. t. 2.) Az adott térszerkezet párhuzamainak és előképeinek a gyűjtése akkor lehet teljes, ha figyelembe vesszük, hogy a tri-, illetve a tetrakonchosz kimutatható az ezredfordulón formálódó Cseh- és Lengyelország építészetében is. A csehországi példák közül a sazavai125 és a Prága melletti reporyjei126 tetrakonchoszra, a lengyelországiak közül pedig a krakkói Wawelben álló „B rotundára”,127 valamint az 115 Poggiani Keller et al. 1992,1,2, térkép; Moris - Pellegrini 2003. 116 Chierici 1978, 243; Kling 1995, 186-192. Az épület térszerkezeti sajátságait röviden leírta magyar nyelven Szakács 2012, 8. 117 Chierici 1978, 367; Kiing 1995, 109-111, 230-234; Simone Zopfi - Blockley 2005. 118 Mascarin et al. 2008. 119 Kubach - Elbern 1966, 32, 9. ábra; Kubach 1975, 52. 120 Laule - Laule 1996, 169, számozatlan alaprajz, ill. ábra. 121 Reynard 1995, 33, 11. ábra. 122 Haug-Will 1970,26; Jacobsen et al. 1991,40, számozatlan ábra. 123 Untermann 1999, 57, 2. ábra. 124 Kubach 1975, 366, 427; Traeger 1980. 125 Kralovánszky 1984, 134, 16. ábra. 126 Kralovánszky 1984, 133, 15. ábra 3. 127 Kralovánszky 1984, 134, 17. ábra 2.
