Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 29/3. (2009)
Gál-Mlakár Viktor: A 13-14. századi kerámia kutatástörténete Északkelet-Magyarországon
A 13-14. századi kerámia kutatástörténete Északkelet-Magyarországon 175 csupán szintén töredékes formában kerültek elő festett díszű kancsók és korsó maradványai. Díszítésük általában két vízszintes párhuzamos festett vonal, mely között félköríves vonalak futnak, némelyiken festett fogazás nyomaival (1. tábla 4. kép)62. Az utóbbi időkben hasonló díszítéssel ellátott kancsó töredéke került elő Visegrád egyik középkori házából is. A fehér színű edény oldalát itt is felfestett piros félkörívek, és fogazás díszíti63. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőnyárádon egy leletmentő ásatás során került elő több mint egy tucat háztartási és asztali edény. A készletben több olyan edény is felbukkan, melyek festésének bizonyos elemei hasonlítanak a budai anyagból eddig ismert félköríves fogazásos motívumokhoz (1. tábla 5. kép). A festett díszű darabok közül azonban csak az egyik mutat kancsóformát64, míg másik három darab a városi kézművesség által gyártott, és elsősorban a 14. századra jellemző serleg formai jegyeit mutatja65. A lelőhelyen egy tűz által elpusztított épületben találták meg az edényeket, több szintén a 14. századra helyezhető vaseszköz társaságában. Az épület funkciója még tisztázatlan, az azonban biztos, hogy nem fazekasműhely volt. A fogazásos díszítés e két adat alapján úgy tűnik, hogy szélesebb körben ismert és elterjedtebb lehetett, mint az elődjének tekintett pontsoros díszítés. Az utóbbi évtizedben néhány újabb, az ismertetett rendszerbe nem illeszkedő edény is feltárásra került. Ezeknél nem a körökre vagy félkörökre festett pontozások és fogazások szerepelnek, hanem a körökben 3 vagy több levelű stilizált növény képe jelenik meg. Holl Imre véleménye szerint ezek már inkább a 14. század végéhez köthetőek66. Az egyik példány a Hadtörténeti Intézet udvarán, a Bencze Zoltán által feltárt 14-15. század fordulójára keltezhető sziklagödörből került elő (2. tábla 6. kép)67, míg egy másik darab Budáról a déli városrész területéről (2. tábla 5. kép)68. A Tóth Anikó által publikált Szent György téren talált gödrök leletanyagában is előfordul egy hasonlóan festett majdnem egész, gömbölyű testű kancsó maradványa. Festését elnyújtott vonalak, talán levélornamentika, stilizált lángnyelvek (?) alkotja. A jelenleg még egyedülálló edény korát II. Cseh Ottokár dénárja alapján a 13. század utolsó harmadára helyezhetjük69. Eddig területileg egyetlen elkülönülő díszítéstípust sikerült azonosítani, a festett kerámiák csoportján belül. Az 1990-es évek első felében Felsőzsolca „Várdomb” területén végzett feltárás során, egy rózsaszínes árnyalatú hosszúnyakú, széles szájjal rendelkező palackot találtak70. A palack hasi részén három függőleges állású spirális alakú minta van felfestve (2. tábla 4. kép). Az edényt a várat övező árok kevert leletanyagot tartalmazó rétegeiből emelték ki, keltezése formai jegyek alapján történt a 14. század első felére. Hasonló díszítésű palackok csupán Mohi mezőváros egy korai kútjából és Mezőkeresztes „Lucernás” lelőhelyről ismertek71. A magyarországi anyagtól díszítettségében nagymértékben különbözik a szlovák kutatók által bemutatott edények, töredékek. A Rimaszombaton és a füleki vár kútjából 62 Holl 1966, 20, ill. 25. kép 1-3; 35. kép 3-5. 63 Mészáros 2006, 150, 5. kép 5. 64 Wolf 1986, 4. kép 1. 65 Wolf 1986, 4. kép 3-5. 66 Holl 2005, 322. 67 Bencze 1992, 213, ill. 2. kép 8. 68 Holl 2005, 5. kép 2. 69 Tóth 2004, 188, 8. kép 10. 70 Simonyi 2003, 125, ill. 18. kép 71 Simonyi 2003, 126.
