Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 9. (1979)
II. Istorie
552 SILVIA SIN, OLOSZ KATALIN ín locul baionetelor punem fafä in fafä inimile noastre, in loc de gloanfe, in$iräm litere de plumb, drept punte de apropiere $i de cunoa$tere intre natiunea maghiarä ?i romäneascä"29. Privite drept punte de apropiere $i de cunoa$tere, traducerile, $i in general, schimburile reciproce ale valorilor spirituale, culturale sint apreciate in mai multe ocazii ca singura posibilitate in ceea ce prive$te adincirea legäturilor dintre poporul román $i nafionalitatea maghiarä. In aceastä viziune fiecare traducere, fiecare act de colaborare culturalä dobinde$te un sens politic, rolul lor fiind remedierea acelor neinfelegeri, framintäri, care au fost cauzate de factori politici. La aceastä idee se referä Emil Isac cind exclude amestecul politicienilor in treburile schimburilor de valori culturale romäno-maghiare, fiindcä politicienii „in timp ce propoväduiesc apropierea, ascufesc säbiile $i incarcä tunurile"30. Convingeri similare il determinä pe Szabó István cind in paginile revistei Erdélyi Helikon manifestä о incredere adincä in puterea literaturii de a fi о cale de comunicare dintre popoarele instigate de lozincile ?ovine $i nafionaliste ale virfurilor politice de extrema dreaptä: „Drumul cél mai sigur spre realizarea unei apropieri, ne conduce prin literaturä $i artä ... Dacä sufletele sint indepärtate de politicä, literatura le apropie. Se impune deci de la sine sarcina de a ne face reciproc cunoscute literaturile noastre, desigur prin opere literare traduse. Sint insä foarte pujim cei care se angajeazä la aceastä muncä"31. Ultima observafie a lui Szabó István, referitoare la numärul redus al traducerilor nu este о pärere izolatä in jurnalistica perioadei interbelice. Atit intelectualii románi, cit ?i cei maghiari de multe ori insistä asupra intensificärii eforturilor pentru sporirea traducerilor reciproce, exprimind totodatä nemulpimirea privind realizärile din acest domeniu. О astfei de pärere este exprimatä de pildä intr-un articol din 1937, semnat de Szabó Lajos, care spune intre altele cele ce urmeazä: ,,Existä in ambele pärfi, färä indoialä, prieteni credincio§i ai acelui pod spiritual care ar trebui sä facä legätura dintre cultura $i viafa spirituálé a celor douä popoare. Semnele sporadice ale acestei lente munci constructive se pot observa. Cotidienele, revistele dau loc cu predilectie produselor literare reciproce. Ba, chiar $i cärfi au väzut lumina tiparului sub titulatura intenfiei de apropiere. Dar aceste rezultate sint incä slabe incurajäri"32. 29 Ibidem. 30 Szabó Lajos, op. cit-, loc. cit., Originalul citatului „... közeledést hirdetnek, miközben kardot fennek és ágyút töltenek". 31 Szabó István, Román folyóirat-szemle (Revista revistelor románéit!) in Erdélyi Helikon, XIII (1940), nr. 6, p. 435. Originalul citatului: „A közeledés megvalósításához vezető legbiztosabb út az irodalom és művészeten keresztül vezet... Ha a politika eltávolítja a lelkeket, az irodalom közelíti azokat egymáshoz... Ezért önmagától vetődik fel a gondolat, hogy irodalmainkat kölcsönösen ismertté tegyük egymás előtt, természetesen fordított irodalmi müvek által. Nagyon kevesen vannak, akik ezzel foglalkoznak". 32 Szabó Lajos, Elkészült a transilvániai magyar lírikusok román nyelvű antológiája (Este gata antológia in limba romána a poep'lor maghiari din Transilvania), in
