Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 3-4. (1972)

Istorie

13 ASPECTE DIN DINAMICA DEMOGRAFICA A JUDEfULUI MURE$

585

MAROS MEGYE NÉPESSÉG-MOZGASANAK ADATAIBÓL

Maros megye, közel 600.000 főnyi lakosságával (1970. július 1-én 592.427) Románia sűrűbben lakott megyéi közé tartozik, sorrendben a 10. helyet foglalja el s lakóinak száma jóval meghaladja az ország megyéinek lakosság-átlagát (1970. július 1-én 478.000). Az 1930-1970 közötti időszakban a megye népessége 166.708 lakossal gyarapodott, amely évi 4.016 főnyi átlagos (természetes + mozgási) — szaporulatot, vagyis 9,4 %o-et jelent, tehát valamivel kevesebbet mint ugyanazon időszak országos évi átlagszaporulata (10,5 %o). Az 1930-1970 közötti időszakban az évi átlagos szaporulat alacsonyabb volt (4,65 %o) az 1930-as és 1948-as népszámlálás közötti szakaszban, magasabb (14 %o) az 1948-as és 1956-os népszámlálás között, ismét alacsonyabb (9,4 %o) az 1956-os és 1966-os népszámlálás között, majd újból növekedett 1967—1970 között (13,7 %o).

A népességmozgás egész megyére vonatkozó jelenségeit részletesebben az 1956-1969 közötti időszakra vonatkozóan elemezzük, amikor is a következő adatokat észlelhetjük: a születések száma az egységes (városi + falusi) környezetre vonatkoztatva 15,4 %o (1966) és 25,6%o (1969) között mozgott, városi környezetben 13,6 %o (1966) és 26,4 %o (1967) között, falusi környezetben 16,3 %o (1966) és 27,2 %0 (1956) között: a természetes szaporulat egységes környezetre vonatkoztatva 6,9 %o (1965) és 16,4 %o (1968) között hullámzott, városi környezetben 7,2 %o (1966) és 18,7 %o (1967) között, falusi környezetben 7,4 %o (1966) és 16,8 °/oo (1956) között; a bevándorlás aránya egyesített környezetre vonatkoztatva 13,1 %o (1969) és 20,9 %o (1967) között mozgott, a városi környezetben 19,6 %o (1969) és 36,4 °/oo (1956) között, míg falusi környezetben 8,6 %o (1968) és 16,1 %o (1966) között: az elvándorlás arányszáma, egyesített környezetre vonatkoztatva 15,6 °/oo

(1969) és 20,3 % о (1967) között váltakozott, városi környezetben 12,3 %o

(1969) és 23,9%o (1956) között, falusi környezetben pedig 14,6%o (1956) és 23,7%o (1966 és 1967) között: a bevándorlási szaporulat, egyesített környezeti viszonylatban 0,7%o (1956) és — 2,5%o (1969) között mozgott, városi viszonylatban 0,7%o (1969) és 17,4%o (1967) között, míg falusi környezetben- 3,8 °/oo (1956) és — 9,6 %o (1966) között: az általános szaporulat (természetes + vándorlási), egyesített környezeti mutatószámai 6,1 %o (1965) és 16,7 %0 (1967) között váltakoztak, városi környezetben 18,5 %o (1960) és

36,1 %0 (1967) között, falusi környezetben - 2,2 %) (1966) és 12,5 %)

(1956) között. A továbbiakban a szerző elemzi a városi és községi népesség-