Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 3-4. (1972)
Istorie
320 MARIA PLOE$TEANU, 10 IACOB BOLOGA ÉLETÉRÖL ÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL A szerző dolgozata keretében vázolja egy jelentős román politikai személyiség: lacob Bologa életét és tevékenységét. lacob Bologa 1817. december 17-én született Márpodon (Szeben megye). Elemi iskolai tanulmányait a helyi iskolában végzi, majd a szebeni római katolikus gimnáziumban középiskolát végez. A legkitűnőbb minősítéssel végzi a kolozsvári jogakadémiát és a marosvásárhelyi Királyi Táblán az ügyvédi gyakorlatot. Marosvásárhely teret biztosít személyisége kibontakozására. Innen erednek kapcsolatai George Baritiuval, Avram láncúval és más román értelmiségiekkel, mely kapcsolatok az 1848-as forradalom tüzében s a későbbi — az erdélyi románok nemzeti jogaiért vívott — harcok során szilárdulnak meg. Részt vesz az 1848. május З/15-i Balázsfalvi Nemzetgyűlésen; majd, a forradalom ideje alatt 2 ízben résztvevője egy küldöttségnek, amely Bécsben a császár elé terjeszti a románok követeléseit. A forradalom leverése után lacob Bologa az osztrák állam szolgálatába lép, fáradhatatlan munkássága révén eléri a bécsi Udvari Kancellária tanácsosa címet. A kiegyezéskor (1867) lacob Bologa nyugalomba vonul. Soha sem felejtette el, hogy nemzetének szolgáljon. A Szász Univerzitás keretében működve, valahányszor alkalma van, kéri, hogy a királyföldi románok az ott élő szászokkal azonos jogokat élvezhessenek; hatalmas tevékenységet fejt ki az ,,Albina" Bank alapítása érdekében, mely az első román takarék- és hitelintézet; tevékenykedik a román ortodox konzisztórium keretében; jelentős kapcsolatokat tart fenn romániai és - természetesen - erdélyi értelmiségiekkel és politikai személyiségekkel. 1869-ben részt vesz a Szerdahelyi Konferencián, amely elhatározza a R.N.P. megalapítását. A szerző, idézve I. Bologának I. Vanceahoz intézett levelét, elemzi Bologa észrevételeit az R.N.P. tevékenységével kapcsolatban. A legbámulatosabb tevékenységet lacob Bologa az ASTRA keretében fejti ki, mely társaságnak egyik alapító tagja. Tizennyolc évig áll az ASTRA élén (1870—1888) mint elnök és alelnök és gondoskodik annak minden ügyéről, igyekszik ezt az intézményt olyan tevékeny fórummá alakítani, amely megoldást találjon az erdélyi románok művelődési-, társadalmi és gazdasági természetű kérdéseire.
