Kiss Gyula (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára 1941 (Budapest, 1941)
A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA. Amikor az Egyetemes Névtár szerkesztésére a megtisztelő megbízást 1939 decemberében megkaptam, azzal az elhatározással fogtam a munkához, hogy emberileg tökéletes munkát adok s minden részletében abszolút pontos adatokat szolgáltatok. Amikor e munka végén az előszót írom, megvallom, hogy ez nem sikerült és mégis lelkiismeretfurdalás vagy szomorúság helyett Isten iránti mélységes hála és boldog örvendezés tölti el lelkemet. Mert a Névtár hiányai azoknak a rendkívüli időknek a következményei, amelyek egyrészt katonai szolgálatom miatt engem is akadályoztak s egy-egy időben a nyomda teljesítő képességét is erősen csökkentették, niásrészt a szerkesztés megkezdése óta Kárpátalja, Erdély és Dél egyrészének hazatérésével háromszor növelték meg úgy az ország területét, mint magyar református egyházunk birtokállományát és egyházközségeink számát. Ilyen körülmények között sem az előrehaladott munkát abbahagyni, sem a tervezett időn belül befejezni nem lehetett. De nem lehetett az anyaországi részek és az egymás után hazatért részek között adatszolgáltatás szempontjából a tökéletes azonosságot sem keresztülvinni, mert míg az anyaországi egyházközségek adatait az Egyetemes Konvent áltál kibocsátott és a lelkipásztor urak által kitöltött kérdőívek alapján állítottam öszsze, addig a királyhágómelléki egyházkerület adatait a kerület által kiadott „Református árvaházi képes naptár” 19 Ifi. évi számából, az erdélyi egyházkerület adatait az „Erdélyi magyar református naptár” 19bl. évi számából vettem át mindkét egyházkerület elnökségének engedélyével. Mindkét kerület elnöksége volt kegyes az íav átvett anyagot a mai állapotnak megfelelően kiigazíttatni, amiért ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki. A „Délvidéki református egyház” adatait a közölt formában Ágoston Sándor püspök úr maga volt kegyes rendelkezésemre bocsátani. Fentiek miatt a közigazgatási beosztást és a lélekszám adatokat a később¥hazatért részeknél nem lehetett a népszámlálásról kiadott hivatalos közleményből és Országos Helységnévtárból átvenni, mivel a hazatért részekre vonatkozólag ilyen, a munka befejezéséig nem jelent meg. Kénytelen voltam tehát Kárpátáljánál a lelkipásztor urak adataira támaszkodni, ahol ők tudtak adatot szolgáltatni. Az anyaországi lélekszám-adat ok az 1930. évi népszámlálás eredményét tüntetik fel, mert az 19Ifi. évi népszámlálás adatai hivatalos közleményben még nem jelentek meg. A lelkipásztor urak születési és nyugdíjintézeti tagságuk kezdetének évét is csak az anyaországi és felvidéki egyházkerületeknél állott módomban feltüntetni. Előbbieknél a nyugdíjintézeti törzskönyvek, utóbbiaknál a kérdőívek adatai alapján. Az első bécsi döntéssel hazatért úgynevezett Felvidék lélekszám-adatait a lelkipásztor urak bizonytalan közlésével szemben az 1939-ben megjelent Statisztikai Közleményekből vettem át. Királyhágómellék és Erdély népességi adatai az említett két naptárból vétettek át. Szórványok tekintetében az előző, 1935. évi Névtár adataitól csak ott tértem el, ahol a szórványbeosztás változása a konventre bejelentetett. A szórványbeosztással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy E. T. I. törvénycikk llf. §-a szerint „Az egyházközség területe egybeesik a polgári község területével” amiből következik, hogy olyan politikai község területéhez tartozó bármely távoli tanya, vagy lakott hely, ahol egyházközség van, nem szórvány. Szórvány a 17. §. szerint csak az a község, amelynek területén anya-, leány-, fiókegyházközség nincs. A majorokat, tanyákat, pusztákat, külterületeket, tanyacsoportokat, lakott helyeket tehát csak az esetben lehet szórványnak tekinteni, ha azok telkigondozás tekintetében más politikai község területén lévő egyházközséghez tartoznak. A királyhágómelléki egyházkerületet régi nevén és beosztásával közöltem, de pótlólag közlöm az egyházmegyék és egyházközségek beosztásában a tiszántúli egyházkerületbe 19jZ. évi ioMuár hó 1-én történő visszatérés következtében előálló változásokat. Befejezésül ezúton mondok hálás köszönetét a püspök, esperes és középiskolai igazgató uraknak, valamint mindazoknak, akik az anyag felülvizsgálása és az adatszolgáltatás szempontjából segítségemre voltak. Buáapest^-Kisvdrda, 19Ifi. deeember 1. KISS GYULA kisvárdm lelkipásztor.
