Kiss József (szerk.): A Magyarországi Református Egyház egyetemes névtára 1935 (Budapest, 1935)

Tudnivalók az egyházközségek és szórványok adatainak olvasásához

Az Egyetemes Névtár mostani kiadásánál is igyekeztünk alkalmazkodni a névtár korábbi kiadásához, hogy a névtár használhatóságát ne veszélyeztessük. Épen ezért az egyházközségekre vonatkozó adatokat ugyanolyan sorrendben közöltük, mint ahogy az a korábbikiadásoknál közölhetett.

Az egyházközségek adatai mindenütt a helynévvel kezdődnek. Az anya- (missziói) egyházközség neve kövér (kompakt) betűkkel, a társ-, leány- és fiókegyházközségek neve dőlt (kurzív) betűkkel, a szórványok neve ritkított (antiqua) betűkkel van szedve. Az anya- és missziói egyházközségek folytatólagosan arabs sorszámmal vannak ellátva. Azon község neve, amelyik egy másik községgel együttesen alkot egy anyaegyházközséget, kövér (kompakt) betűvel van szedve, de nincs előtte sorszám.

Az egyházközségek neve után következik ezek egyházközségi jellege, hogy t. i. ae. (anya-), me. (missziói), te. (társ-), le. (leány-), fe. (fiók-) egyházközség. A. társ-, leány- és fiók-egyházközségeknél az egyházközségi jelzés után következő: „ae.-tól—km.” azt jelenti, hogy az illető te., le., fe. hány kilométerre (km.) esik az anyaegyházközségtől. Az egyházközségi jelzés, illetve a távolságkifejezés után lévő négy számjegyből álló arabs szám, esetleg római számjegy az egyházközség keletkezési évét, illetve évszázadát jelenti. Ha ezután nincs' feltüntetve más számjegy, akkor az anyakönyvvezetés éve összeesik az egyház keletkezési évével. Ha azonban az anyakönyvvezetés kezdete eltér a keletkezési évtől, akkor az anyakönyvvezetés kezdete a keletkezési év után zárójelben van közölve.

Ezután következik a község politikai jellegének megnevezése, hogy t. i. a politikai község thjfv. = törvényhatósági joggal felruházott város, sz. kir. v. — szabad királyi város, mv. = megyei város, nk. = nagyközség, avagy kk. — kisközség-e. Ezt követi a vm. = vármegye és ezt a j. — járás neve. Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéknél annak a vármegyének a Heve, amelyhez a község eredetileg tartozott, dőlt (kurzív) betűvel van szedve. A közigazgatási beosztás után vannak feltüntetve a község érintkezési, illetve közlekedési eszközei. Nevezetesen postahivatalt, t távírdát, távbeszélő hivatalt, tíi vasutat, é* gőzhajót jelent. Ezeket a jeleket csak ott alkalmazzuk, ahol ezen érintkezési, illetve közlekedési eszközök helyben vannak. Amennyiben ezek az érintkezési, illetve közlekedési eszközök nincsenek helyben, akkor feltüntetjük azon község, esetleg községek nevét, ahol ezek legközelebb feltalálhatok, illetve ahol ezeket igénybe szokták venni. A használt jelzések ezek: ti. p. ■= utolsó postahivatal, u. t. = utolsó távirdahivatal, u. távb. = utolsó távbeszélő hivatal, u. v. = utolsó vasúti állomás. Ha ezek az érintkezési, illetve közlekedési eszközök mind egy helyen vannak, akkor az összes rövidítési jelzések a helynév előtt vannak, ha pedig nem egy helyen vannak, akkor minden jelzés az előtt a helynév előtt van, amelyik az ilynemű utolsó állomás.

Pl. az abaújszántói ae.-nál e jelzés: Î,

«■-, ^ azt jelenti, hogy Abaújszántón van postahivatal, távirda, távbeszélő és vasúti állomás. Az abaújkéri ae.-nál ez a jelzés: „1fcp, tíl, u. t. Abaújszántó” azt jelenti, hogy Abaújkéren van postahivatal, távbeszélő és vasúti állomás, az utolsó táviró állomás pedig Abaújszántón van. Az abaúj vári ae.-nál ez a jelzés: „\r, ««., u. t. Alsókéked, ti. v. Zsujta vagy Hidasnémeti” azt jelenti, hogy Abaúj váron van postahivatal és távbeszélő állomás, az utolsó táviró állomás Alsókékeden, az utolsó vasúti állomás pedig- Zsujtán, illetve Hidasnémetin van. A felsőcécei ae.-nál e jelzés: „u. p., u. t., u. távb., u. v. Vizsoly” azt jelenti, hogy Felsőcécének postahivatala, táviró hivatala, távbeszélő állomása és vasúti állomása Vizsolyon van.

Ezek után következik a lélekszám feltüntetése olymódon, hogy a £ jelzés után a református lélekszám és ezután zárójelben a polgári lélekszám közöltetik. A iélekszámot az 1930. évi népszámlálás adatai alapján közöljük. A lélekszám feltüntetése után következik annak jelzése, van-e temploma vagy imaháza az egyházközségnek. A templomot 0-, az imaházat * jelöli. Ezután következik annak jelzése, hogy van-e az egyházközségnek iskolája. Az iskola jelzése után fel van tüntetve, hogy ez az iskola fiú-, leány- vagy vegyes iskola-e és hány osztálya van.

E jelzések után az egyházközség tisztviselőinek névszerinti, felsorolása következik. Lp. = lelkipásztor, s. 1. = segédlelkész, vall. okt. 1. = vallásoktató lelkész, tan. = tanító, tanítónő, év. — énekvezér, fg. = főgondnok, g. = gondnok. Legvégül a választott presbiterek számát közöljük. Ha önálló énekvezér nincs s az énekvezéri teendőket az egyházközség tanítója vagy tanítóinak egyike látja el, akkor az énekvezéri teendők ellátásával megbízott tanító neve után az év. jelzés van.

A szórványok felsorolásánál kétféle közlési módot használunk, aszerint, hogy valamelyik anyaegyházközséghez egy-két, vagy sok szórvány tartozik-e. Az előbbi esetben szórv. = szórvány jelzés után közöljük a szórványt képező község nevét, azután a község jellegét, továbbá a vármegye és járás nevét. Ezután következik a református, illetve polgári lélekszám (ez utóbbi zárójelben), és ezután annak feltüntetése, hogy az illető szórvány hány kilométerre van az anyaegyházközségtől. Amennyiben egy anyaegyházközséghez több szórvány tartozik, az esetben a szórványokat vármegyénként, illetve ezen belül járásonként betűrendben soroljuk fel. Az egri anyaegyházközséghez 39 szórvány tartozik. E szórványok Heves vármegye egri, gyöngyösi, hatvani és pétervásári járásai területén vannak. A szórványok felsorolása úgy történik, hogy a szórv. jelzés után közöljük elsősorban a Heves vm. egri járásába tartozó községeket betűsorban, azután a gyöngyösi járásba, a hatvani járásba és a pétervásári járásba tartozó községeket. Pl. Egerhez tartozik mint szórvány: Heves vm. pétervásári járásából: Bátor kk.; £ 2 (859), 17 km., stb.

Ezek felsorolásánál a vármegyének és járásnak az egyes községek mellett való feltüntetését helykímélés céljából mellőztük.